"e-TAJ" kártya vagy szolgáltatás

e-TAJ kártya

Olyan sok szó esik manapság az e-TAJ kártyáról, ráadásul Romániában éppen mostanság vezetik be az új e-TAJ kártyát, úgy gondoltam, hogy egy kis összefoglalót adok arról, hogy hol tartunk és véleményem szerint milyen irányba kellene Hazánkban az ezzel kapcsolatos gondolkodást ösztönözni.

Mi célt szolgál a TAJ kártya?

Lejjebb a jogszabály pontos megfogalmazást ad, de röviden az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének igazolására szükségesek. Ez sem teljesen igaz, ugyanis ha valaki elveszti, akkor is hozzájut a szolgáltatásokhoz, csak kicsit hosszadalmasabban ellenőrzik a jogosultságot (pl. személyi adatokat tartalmazó igazolvány, o-line lekérdezés), de jogosultság hiányában is kaphatnak egészségügyi szolgáltatást (pl. sürgősségi ellátás, vagy pl. hajléktalanok). Összefoglalva a TAJ kártya esetében a jogosultság ellenőrzésének gyorsaságát lehet befolyásolni)

Egyáltalán mi az a jogosultság?

4 szereplőt lehet megkülönböztetni: 1. EÜ szolgáltatást igénybevevő személy, 2. EÜ szolgáltatást nyújtó intézmény, 3. A finanszírozó intézmény OEP, 3 az Állam amely a játszótér jogszabályi kereteit megteremti.
- Jogosultságot akkor lehet szerezni (TAJ kártyát kapni) ha valaki fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulásokat (ez egy külön írásnak szánom) ha valaki tehát fizeti a biztosítás fenntartásához szükséges díjakat.
- Jogosultságot igazolni a TAJ kártyával lehet, amelyet az illetékes Egészségbiztosítási Pénztárban lehet, a szükséges formanyomtatvány kitöltése esetén.
- Az egészségügyi szolgáltató szerződést köt az OEP-el bizonyos engedélyezett EÜ szolgáltatások biztosítására. Az OEP a EÜ szolgáltatónak kifizeti azokat a szolgáltatásokat amelyeket jogosan vettek igénybe. A jogosság nagy részét a TAJ kártya igazolja.
- A TAJ kártya a fentiek alapján egy múltbeli fennálló munkaviszonyt, az alapján fizetett hozzájárulás esetleges meglétével függ össze. Viszont néha utólag tudjuk, meg hogy bizony a munkáltató ezeknek a hozzájárulásoknak a megfizetését elmulasztotta.

Javasolt megoldás

Kiemelt célként szerepel a probléma megoldása a Digitális Magyarország tervben. A különbség az eddig leírtakhoz, hogy a jelenlegi papíralapú TAJ kártya helyett elektronikus TAJ kártyát kívánnak kibocsátani. Számomra nem teljesen világos hogy miképpen szeretné a kormányzat megoldani, ezért a magam kompetenciái alapján egy ésszerű javaslatot tudok csak megfogalmazni.
Valószínű nem az Én „ésszerű” javaslatom lesz a mérvadó, hanem majd a kártya lobby törekvései. Az állampolgári kártyánál már leírtam a magam egy kártyás javaslatát, tehát nem fogom, magam újra ismételi. Annyi bizonyos hogy nem olyan kártyára van szükség, amely a TAJ számot vagy ennek elektronikus változatát hordozza, hanem olyanra amely az autentikációs adatok megadása során alkalmas a szolgáltatások igénybevételének gyors, hatékony ellenőrzésére.

Jogszabályi háttér (hatályossága nem ellenőrzött)

Ebtv. 29. § (3) A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.
A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló okmányt köteles bemutatni.
Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelőzően, a TAJ számot igazoló okmány bemutatását, vagy ennek hiányában a meghatározott adatok hitelt érdemlő igazolását követően, az OEP nyilvántartásában közvetlenül elektronikus úton (on-line) ellenőrzi, hogy a személy a nyilvántartásban az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultként szerepel-e. A 14. életévét be nem töltött személy esetében az ellenőrzést minden egészségügyi szolgáltatónak egyszer, az adott személy első alkalommal történő ellátása során kell elvégeznie. Az ellenőrzést adott ellátási formában egy napon nyújtott szolgáltatások számától függetlenül egyszer kell elvégezni.
A JOGOSULTSÁGÁT TAJ-SZÁMMAL IGAZOLNI NEM TUDÓ BELFÖLDI SZEMÉLY SÜRGÕSSÉGI ELLÁTÁSA ESETÉN a szolgáltató köteles vizsgálni, hogy az Eütv. 142. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint nyújtott ellátások költségei behajthatóak-e más forrásból.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN TARTÓZKODÓ BETEG SÜRGÕ SSÉGI ELLÁTÁSA ESETÉN a szolgáltató köteles vizsgálni, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerint nyújtott ellátások költségei behajthatóak-e más forrásból.