"e-TAJ" kártya vagy szolgáltatás

e-TAJ kártya

Olyan sok szó esik manapság az e-TAJ kártyáról, ráadásul Romániában éppen mostanság vezetik be az új e-TAJ kártyát, úgy gondoltam, hogy egy kis összefoglalót adok arról, hogy hol tartunk és véleményem szerint milyen irányba kellene Hazánkban az ezzel kapcsolatos gondolkodást ösztönözni.

Mi célt szolgál a TAJ kártya?

Lejjebb a jogszabály pontos megfogalmazást ad, de röviden az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének igazolására szükségesek. Ez sem teljesen igaz, ugyanis ha valaki elveszti, akkor is hozzájut a szolgáltatásokhoz, csak kicsit hosszadalmasabban ellenőrzik a jogosultságot (pl. személyi adatokat tartalmazó igazolvány, o-line lekérdezés), de jogosultság hiányában is kaphatnak egészségügyi szolgáltatást (pl. sürgősségi ellátás, vagy pl. hajléktalanok). Összefoglalva a TAJ kártya esetében a jogosultság ellenőrzésének gyorsaságát lehet befolyásolni)

Egyáltalán mi az a jogosultság?

4 szereplőt lehet megkülönböztetni: 1. EÜ szolgáltatást igénybevevő személy, 2. EÜ szolgáltatást nyújtó intézmény, 3. A finanszírozó intézmény OEP, 3 az Állam amely a játszótér jogszabályi kereteit megteremti.
- Jogosultságot akkor lehet szerezni (TAJ kártyát kapni) ha valaki fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulásokat (ez egy külön írásnak szánom) ha valaki tehát fizeti a biztosítás fenntartásához szükséges díjakat.
- Jogosultságot igazolni a TAJ kártyával lehet, amelyet az illetékes Egészségbiztosítási Pénztárban lehet, a szükséges formanyomtatvány kitöltése esetén.
- Az egészségügyi szolgáltató szerződést köt az OEP-el bizonyos engedélyezett EÜ szolgáltatások biztosítására. Az OEP a EÜ szolgáltatónak kifizeti azokat a szolgáltatásokat amelyeket jogosan vettek igénybe. A jogosság nagy részét a TAJ kártya igazolja.
- A TAJ kártya a fentiek alapján egy múltbeli fennálló munkaviszonyt, az alapján fizetett hozzájárulás esetleges meglétével függ össze. Viszont néha utólag tudjuk, meg hogy bizony a munkáltató ezeknek a hozzájárulásoknak a megfizetését elmulasztotta.

Javasolt megoldás

Kiemelt célként szerepel a probléma megoldása a Digitális Magyarország tervben. A különbség az eddig leírtakhoz, hogy a jelenlegi papíralapú TAJ kártya helyett elektronikus TAJ kártyát kívánnak kibocsátani. Számomra nem teljesen világos hogy miképpen szeretné a kormányzat megoldani, ezért a magam kompetenciái alapján egy ésszerű javaslatot tudok csak megfogalmazni.
Valószínű nem az Én „ésszerű” javaslatom lesz a mérvadó, hanem majd a kártya lobby törekvései. Az állampolgári kártyánál már leírtam a magam egy kártyás javaslatát, tehát nem fogom, magam újra ismételi. Annyi bizonyos hogy nem olyan kártyára van szükség, amely a TAJ számot vagy ennek elektronikus változatát hordozza, hanem olyanra amely az autentikációs adatok megadása során alkalmas a szolgáltatások igénybevételének gyors, hatékony ellenőrzésére.

Jogszabályi háttér (hatályossága nem ellenőrzött)

Ebtv. 29. § (3) A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.
A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló okmányt köteles bemutatni.
Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelőzően, a TAJ számot igazoló okmány bemutatását, vagy ennek hiányában a meghatározott adatok hitelt érdemlő igazolását követően, az OEP nyilvántartásában közvetlenül elektronikus úton (on-line) ellenőrzi, hogy a személy a nyilvántartásban az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultként szerepel-e. A 14. életévét be nem töltött személy esetében az ellenőrzést minden egészségügyi szolgáltatónak egyszer, az adott személy első alkalommal történő ellátása során kell elvégeznie. Az ellenőrzést adott ellátási formában egy napon nyújtott szolgáltatások számától függetlenül egyszer kell elvégezni.
A JOGOSULTSÁGÁT TAJ-SZÁMMAL IGAZOLNI NEM TUDÓ BELFÖLDI SZEMÉLY SÜRGÕSSÉGI ELLÁTÁSA ESETÉN a szolgáltató köteles vizsgálni, hogy az Eütv. 142. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint nyújtott ellátások költségei behajthatóak-e más forrásból.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN TARTÓZKODÓ BETEG SÜRGÕ SSÉGI ELLÁTÁSA ESETÉN a szolgáltató köteles vizsgálni, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerint nyújtott ellátások költségei behajthatóak-e más forrásból.

Állampolgári kártya

Állampolgári kártya

A cél az, hogy az állam minden állampolgár számára olyan kártyát bocsásson ki, amellyel felhasználóbarát módon, gyorsabban és kevesebb bürokrácia mellett hozzáférést biztosítson az állami szolgáltatásokhoz. Nagyon pozitívnak tűnik, hogy a kártyaarzenál helyett immáron csak egy kártyában gondolkodhatunk.

Némi egyszerűbb megközelítést javasolnék néhány félreérthető, vagy előreláthatólag bonyolultabb megoldások helyett, ilyen például az, hogy a kártyával történő személyazonosítás helyett használjuk inkább az autentikációt (azonosítás). Ez azért is jobb megfogalmazás, mert jobban meg tudjuk határozni a célt: az állampolgár az állami-, különösen az elektronikus szolgáltatások igénybevétele során azonosítja magát.

A fentiekhez elvileg bármilyen megoldás használható lenne, még kártya nélkül is megoldható ugyanakkor rögtön fogalmazzunk meg egy újabb követelményt, amely a biztonság maximalizálására való törekvést jelenti. Nyilván egy „kártya” olyan többlet biztonsági megoldást is tartalmaz, amit mondjuk egy felhasználónév/jelszó páros nem tartalmaz. Ilyen megoldás lehet egy digitális kulcs (jelenlegi technikai követelmények között a visszafejtése nem kifizetődő) is.

A következő lépés, hogy minden állampolgárnak legyen egy ilyen, csak hozzá kötődő, digitális kulcs (fogalmazhatnék úgy is, hogy digitális aláírás privát és publikus kulcsa, amelyet az állam állít ki, de ezt pont a kártya lobby miatt nem tenném), amely aktiválása esetén a személyi kapcsolatot meglétét egy biztonsági kóddal (Pinkód) azonosítja (ez jelen körülmények között még megjegyezhető).

A következő lépésben az Európai kártyaszabványnak megfelelően alakítsuk ki, adjunk a kártyának biztonsági jegyeket (az EU szabványok szerint egy ilyen kártya akár 1000 ilyen jegyet is tartalmazhat) amelyek azt a célt szolgálják, hogy a kártya minél kevésbé legyen hamisítható. További előnye pedig az, hogy ráírhatunk minden olyan személyes adatot (név, fénykép, azonosítószám stb.), amely elégséges ahhoz, hogy a személyt az ügyintéző az elektronikus rendszer működésének hiányában is azonosítsa.

Az alapokkal készen is állunk. Az elektronikus állami szolgáltatások igénybevétele esetén otthon, vagy hivatalban, vagy orvosnál, azonosításra használhatjuk a kártyánkat, ügyindítás esetén, nyomon követhetjük az ügyünk alakulását, vagy bármely kormányablaknál lekérdezhetjük, vagy pótolhatunk stb., vagy az orvosnál hozzáférést biztosítunk az életutunkat leíró e-kórlaptár adataihoz. Másrészt ezt akkor is megtehetjük, ha éppen az állami működés akadozik, hisz a kártya külsőleg is hordozza a szükséges azonosítókat.

Valószínűleg sokakban felmerül, hogy hol van a személyi szám, hol van a TAJ szám és hol van az Adószám stb. Nos ezek az azonosítók mindegyike a saját adatbázisában várja hogy a kártya gazdája az azonosítási eljárás során azonosítsa magát pl. az egészségügyi rendszerben és hozzáférhessen a szolgáltatásokhoz. (tehát a TAJ számot nem biztos, hogy rá kell tenni a kártyára). Vizsgáljuk meg azt is, hogy mi lenne akkor, ha növelnénk a kártya információmennyiségét, pl. adattároló chipet helyezünk a kártyára.

A kártya ilyen módon kezd meghízni (valószínűleg a lobby hamar kimeríti a lehetőségeket, de ez normális dolog), hordozhatja például az orvosi vizsgálat adatait, a receptet, a kórlapot. Erre abban az esetben van szükség és csak arra az időre, amíg az elektronikus kapcsolat nem működik (pl. kis település háziorvosa esetében). Abban a pillanatban, amikor a kapcsolat újra fennáll és aktiváljuk, a kártyát úgy az adatok rá vagy le kerülnek a kártyáról. (ez már egy nagyfokú szinkronizálásra alkalmas informatikai rendszert feltételez, amely középpontjában ott áll egy központi rendszer).

Nézzünk további jó/extrém példákat, amelyek alapvetően összepasszolnak a Digitális Magyarország tervben megfogalmazottakkal. Kifizetjük a közlekedési jegyünket otthon a házi bank használatával, és a közlekedési társaság rátölti a kártyára a jegyünk, vagy bérletünk titkosított azonosító párját. Ezt akár a bérletpénztárban is megtehetjük, oly módon, hogy elkérik a kártyánkat és a fizetés után hasonlóan ráírja az adatokat a kártyára.

Nem biztos, hogy mindent tökéletesen végiggondoltam ebben a rövid cikkben, az viszont egyértelműen látható, hogy a terv ezen része kiválóan támogatja a kitűzött célt, miszerint olyan kártyát bocsássunk ki amely ténylegesen egyszerűsíti, segíti, és gyorsabbá teszi az állampolgár, állam kapcsolatát.

Ficsor József, CISM

Laptop csere a civil társadalom szintjén

Az alábbi koncepció alapján, ha a Magyarország háztartásaiban található korszerűtlen számítógépeket, egy év alatt lecserélnék új korszerű és energiatakarékos számítógépekre, és ezt a cserét az állam különböző módokon támogatná, akkor ezen a tranzakción az állam költségvetési bevételei növekednek, a háztartások energiaköltségei csökkennek, nő az IT szektor jövedelmezőségi szintje, és nő a foglalkoztatottak száma.

1. Alap adatok:

A háztartások száma Magyarországon A KSH 2007 –es adatai alapján: 3 810 600 Fő
A TÁRKI 2007-es adatai alapján, háztartások 49%-ban, legalább 1 db. asztali számítógépet használnak: 1 867 194 Db.
Az asztali számítógépek átlag fogyasztása a (400W-os táp, és 100W-os monitor) mellett kb. 400W
A notebook, netbook átlag fogyasztása (pl. a töltő 60W,) 60W
2007-ben a háztartási áramellátás költségei 39Ft/KWh

2. Mennyi a háztartások energia, és költség megtakarítása, ha minden háztartásban a korszerűtlen számítógépeket korszerű laptopokra cserélik?

A háztartások internetezési szokásai alapján, napi 4 óra géphasznát esetén a korszerűtlen asztali számítógép fogyasztása (1 640 óra esetén): 584 KW
A háztartások internetezési szokásai alapján, napi 4 óra géphasznát esetén a notebook számítógép fogyasztása (1 640 óra esetén): 87,6 KW
A háztartások internetezési szokásai alapján, napi 4 óra géphasznát esetén a korszerűtlen asztali számítógép energiaköltsége (1 640 óra, és 39Ft/KWh esetén): 22 776 Ft
A háztartások internetezési szokásai alapján, napi 4 óra géphasznát esetén a notebook számítógép energiaköltsége (1 640 óra, és 39Ft/KWh esetén): 3 416 Ft

Ha minden háztartásban lecserélik a régi gépeket, akkor a gépenként elérhető energia megtakarítás:
85%
Ha minden háztartásban lecserélik a régi gépeket, akkor a gépenként elérhető energiaköltség megtakarítás: 19 360 Ft

3. A cseréből származó költségvetési bevételek, veszteségek
A számítás során a következő notebook árat használjuk (120 000 Ft + 25% Áfa): 150 000 Ft

Az állam ÁFA bevétele az 1 867 194 Db. Számítógép eladását követően: 56 015 820 000 Ft
Az állam ÁFA bevétele az asztali számítógépek fogyasztása után: 8 505 442 109 Ft
Az állam ÁFA bevétele az asztali számítógépek fogyasztása után: 1 275 816 316 Ft
Az energiaköltség csökkenésből eredő állami ÁFA bevétel kiesés: - 7 229 625 792 Ft
Az állami költségvetés bevétele a csere esetén: +48 786 194 208 Ft

4. Hogyan lehetne ösztönözni a csereprogramot?

Ha az állam a csereprogramban résztvevő számítógép ÁFÁ-ját 50%-al csökkenti, akkor az ÁFA bevétel a következő összeggel csökken: - 28 007 910 000 Ft
Ha minden eladott notebook mellé 5 000 Ft értében egyszeri internet utalványt ad, akkor az ÁFA bevétel a következő összeggel csökken: - 9 335 970 000 Ft
Ha minden eladott gép után ad 5000 Ft oktatási támogatást, amelyet az erre a célra akkreditált intézményekben lehet beváltani: - 9 335 970 000 Ft

5. Az ösztönző program kapcsán fennálló pozitívumok:

Az állami bevétel alakulása az ösztönző programot követően: +2 106 344 208 Ft
Minden háztartás a 150 000 Ft-os gép árából 15 000 Ft-ot elengednek, így az ára: - 15 000 Ft
Minden háztartás egy év alatt 19 360 Ft –ot takarít meg az energiafosztás csökkentésével, mely továbbcsökkenti a gép árát: - 19 360 Ft

Minden háztartás kap egy egyszeri 5000 Ft-os internet utalványt - 5 000 Ft
Minden háztartás kap egy egyszeri 5000 Ft-os oktatási utalványt - 5000 Ft

6. Közvetett pozitívumok:

• Energia felhasználás csökkentése, 85%-al kevesebb lesz az energia felhasználás
• IT piac fellendítése, 1 800 000 notebook-ot kell eladni
• Felnőttoktatás támogatása, 1 800 000 embert kell legalább 5 órában képezni
• Internet elterjedés támogatása, legalább 1 havi nagy sávszélességű, internet számlája
• Az állam által támogatott gépek után biztosított szerviz, legalább 2000 Fő megmaradását vagy a foglalkoztatottság további növekedését jelenti.

Klaszterek, mint a gazdaságfejlesztés kulcsa

Klaszter fogalma:

A regionális klaszter (clustering = csoportosulás, csomósodás) Porter (2000.) szerint: „egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér) intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja.” Lényegében adott tevékenységi körben működő egymással valamilyen kapcsolatban álló vállalkozások és intézmények földrajzilag koncentrált csoportja, amelyek hasznosítják a lokális technológiai externáliák számtalan variánsát a tudás megosztásától és a tudás túlcsordulásától (spillover) a kezdő cégek (start-up) magas arányáig.

A klaszter nem más, mint egy iparághoz tartozó független vállalatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relative nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, hasonló, vagy ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani

Olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze .

A klaszter gazdasági társaságok, magán, állami és önkormányzati intézmények, szakmai és egyéb szervezetek laza, üzleti együttműködéseken nyugvó hálózata, amelyek működése egy iparághoz kapcsolódik, amelyek földrajzilag közel helyezkednek el egymáshoz. A klaszter intézményei közötti együttműködés széleskörű, s arra irányul, hogy a vállalkozások a földrajzi közelséget, egymáshoz illeszkedő tevékenységüket, továbbá az üzleti kapcsolatokat kihasználva szinergiát érjenek el egy adott iparágban, s növeljék saját versenyképességüket, és ezen keresztül erősítsék a térség gazdasági fejlődését.

Hálózat szervezése informatikai KKV-k regionális együttműködésére. Gyakran tapasztalható, hogy az informatikai témájú tendereken, közbeszerzéseken a KKV kategóriába tartozó vidéki székhelyű informatikai vállalkozások egyedül nem tudnak sikeresen pályázni a saját régiójukban sem. Ezen a halmozottan hátrányos helyzeten összefogással, fokozott együttműködéssel lehet javítani, így a résztvevő vállalkozások versenyképességét fejleszteni, mind az értékesítési, mind a beszerzési oldalon.
 
A klaszter jogi státusza

A Klaszter tagja az a közvetlenül vagy közvetve az informatikai szektorhoz kapcsolódó természetes vagy jogi, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, intézmény, egyéb szervezet, közhasznú szervezet lehet, amely az Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezésékkel egyetért, azokat magára nézve kötelezőnek elfogadja és Belépési Nyilatkozatát a Klaszter Bizottság elfogadja.

A Klaszter státuszát igazoló dokumentumok:
• Alapító Okirat
• Szervezeti és Működési Szabályzat (lásd a pécsi klaszter SzMSz-ét csatoltam)
• Belépési Nyilatkozat

Megjegyzés: Jogszabály nem rendezi a klaszter státuszát.

A klaszter lényegi tulajdonságai:

A klaszter alapvetően egy olyan megoldás, amelynek előnyei az összefogásban rejlenek.

Magyarországon a vállalkozásösztönzés, az innováció, az exportképes termékek és szolgáltatások előállításának támogatására különböző pályázati programokat dolgoztak ki. Lásd az NFÜ-k és RFÜ-k által kiírt számtalan pályázati megoldás, amelyek sok esetben jelentkezés hiányában (nem eléggé ismert) második körben voltak csak képesek eredményes pályázatokat befogadni.

Vannak olyan fejlesztési és ösztönző pályázatok, amelyeken csak a klaszterbe tömörültek vehetnek részt. A kezdeti nehézségek leküzdését követően a klaszterek hatékonyságának megőrzését egy bonyolult mutatószám monitoring rendszerrel kívánták (kívánják) fenntartani.

A klaszter esetében a klasztermenedzsment (gesztor cég) pályázik, saját számlával és működési környezettel rendelkezik. A működési környezetet akkreditáltatni is szükséges, ugyanis nagyobb eséllyel indulhat pályázatokon.

A klaszter szervezete és tisztségviselői
• Taggyűlés (A klaszter tagjai)
• Irányító bizottság
• Tagozatok
• Tudományos testület
• Menedzsment szervezet (gesztor cég, a klaszter operatív irányítója)
• Klaszter menedzser
Tisztségviselők:
• Klasztertaggyűlés elnöke
• Irányítóbizottság elnöke
A klasztermenedzsmenthez kapcsolódó (kapcsolható) tevékenységek:

• Adminisztráció, kapcsolattartás, új tagok felkutatása;
• Benchmarking klub üzemeltetése, jó megoldások feltárása és adaptálása, üzletember találkozók szervezése;
• Projektgenerálás, közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése;
• Előadások, kiállítások, konferenciák szervezése, valamint hazai és külföldi tanulmányutakon, konferenciákon való részvétel;
• A klaszterek tevékenységéhez kapcsolódó pályázati, szakértői, kompetencia, termelési, innovációs, beszállítói, logisztikai adatbázisok létrehozása és azok alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára;
• Marketing, piacelemző és piackutató tevékenység, közös arculat kialakítása, igényfeltáró kutatások
• A projekthez közvetlenül kapcsolódó általános célú oktatás, képzés, betanítás;
• A projekthez közvetlenül kapcsolódó speciális célú oktatás, képzés, betanítás;
• Információs technológia-fejlesztés, beleértve közös informatikai platform kialakítását vagy továbbfejlesztését, az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatását is

Új ügyfélszolgálati modell

A jelenlegi, magyarországi önkormányzati rendszer (3200 önkormányzat, 2200 önálló (körjegyzőségi) jegyzői hivatal) fejlesztése, fenntartása és működtetése már igazolta, hogy mind világviszonylatban, mind szűkebb vett (Európai) regionális szinten a legköltségesebb megoldások közé tartozik. Az állampolgárok szempontjából nem jelent előnyt, ha a szakmailag (pl. építéshatóság) komplexebb ügyeket a kis és közepes önkormányzatok saját hatáskörben intéznek (nincs meg a megfelelő szaktudás, technikai háttér stb.)

Az elmúlt 10 év (az okmányirodai rendszer fejlesztése és bevezetése 2000-ben történt) ügyintézési gyakorlata, beleértve az elektronikus ügyintézést is, igazolta, hogy az okmányirodákba telepített megoldásokat az ügyfelek elfogadták és megbízható megoldásnak tartják. Az azóta eltelt időszakban az okmányirodákban intézett ügyek száma megnőtt, viszont gyakorlatilag a szűkre szabott önkormányzati megoldások (olykor melléképületeket szabtak át, pl. istállókat) nem teszik lehetővé a további fejlődést.

A jelenlegi koncepció lényege, hogy egy átfogó ügyfélszolgálati fejlesztés eredményeként létrejöhessen egy komplex ügyfél-kiszolgálási megoldás. Ez a megoldás magában hordozza, egy új egységes építészetileg újszerű és korszerű ügyfélszolgálati irodák létrehozását, ahol alapvetően az ügyfelek köré szerveződik az állami és önkormányzati ügyek intézése. A kistelepüléseken függetlenül a kormány jövőbeni önkormányzati átalakítási koncepciójától megmaradnak, sőt létrejönnek a kis és közepes települési ügyfélszolgálati irodák, amelyek befogadják a helyi polgárok, vállalkozások ügyeit.

Az újszerű ügyfélszolgálati modell fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a központi államigazgatás rendszerei egymással egységes nyelven kommunikáljanak, elérhetővé tegyék az ágazati alkalmazásaikat, központilag fejlesszék és működtessék, az ügyfélszolgálat kiszolgáló rendszereket. Ilyen módon az állampolgárok, vállalkozások bárhol az országban (még a legkisebb településen is) azonos kiszolgálásban részesülnek. A kis és közepes önkormányzatokon ügyfélszolgálati irodák, a nagy településeken városokban pedig ügyfélszolgálati központok működnek.

A fejlesztéshez egy új önkormányzati modellre, új ügyfélbarát kiszolgálás megoldásra van szükség, megtartva az okmányiroda koncepció eddig elért vívmányait. Az ügyfélszolgálati rendszer ilyen módon történő fejlesztése az elektronikus ügyintézés helyi és területi szintű támogatásában egy újabb lökést képes adni, amely az állami és önkormányzati költséghatékonyságot javítja.

Közüzemi számlák új megvilágításban

Magyarországon a közszolgáltatások legrendezetlenebb hányadát a közüzemi szolgáltatások (víz, csatorna, áram, gáz, telefon, internet stb.) jelentik, amelyek minden állampolgárt (családot) így-úgy de közvetlenül érintenek. A közüzemi szolgáltatások ügyfeleket érintő környezete (szerződéskötés, szerződésmódosítás, ügyintézés, számlázás, ügyfélszolgálat) minden egyes szolgáltatást érintően más és más.

Minden közüzemi szolgáltatóban valamilyen módon jelen van az állam, az önkormányzat, mint tulajdonos. A közüzemi szolgáltatások többsége rendelkezik valamilyen állami önkormányzati támogatással, amelyek az ügyfeleket érintően más és más módon jelenik meg (pl. támogatás mértéke stb.), amely az ügyfelek számára egy átláthatatlan szolgáltatási és számlázási káoszt okoznak.

Az ügyfél oldaláról megvizsgálva, a közüzemi szolgáltatók a szolgáltatási szerződéseiket a magyar jogi-igazgatási környezettel támogatva építették ki, amely leginkább a szolgáltatóknak kedvez. Hiányzik az egységes, az ügyfelek számára is világos szerződéses rendszer, amelyben az ügyfél számára is biztosítva vannak, az azonos feltételek és jogorvoslati lehetőségek. Önmagában egy egységes szerződés-kötési és nyilvántartási rendszer is rengeteg pozitívummal járna. Ebben a rendszerben az ügyfél csak egyszer jelenik meg.

A másik óriási problémát a közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálatai jelentik. Ki lehet jelenteni, hogy az államigazgatási bürokrácia a közüzemi szolgáltatók bürokráciájához képest már egy kellemes megoldás. A harmadik problémát a számlázás jelenti, amelyben az ügyfélnek a legcsekélyebb beleszólása sincs. A számlák tartalmának értelmezése pedig olykor erőn felüli igénybevételt jelent.

A koncepció lényege, hogy a közüzemi szolgáltatóknak létre kell hozni egy szolgáltatási központot, amely a szolgáltatáson kívül minden más ügyben képes kezelni az ügyfél érdekeit. Az ügyfelek a közüzemi szolgáltató központtal kötnek szerződést, egy vagy több közüzemi szolgáltatásra. A szolgáltató központ az állammal (önkormányzattal) közösen állapítja meg a szolgáltatás támogatásának tételeit, valamint köti meg a szerződést a szolgáltatóval. Ilyen módon megfosztva a szolgáltatót mindennemű „hatósági” jogkörtől. A közüzemi szolgáltató bocsájtja ki a számlát, amely csak a legfontosabb tételeket (az ügyfél által is közérthető módon) tartalmazza. A közüzemi szolgáltató központ létrehozza a központi ügyfélszolgálatát, amely minden szolgáltatás tekintetében azonos módon képes kezelni az ügyfelek panaszait.

Az állam számára egy világos, áttekinthető támogatási rendszert képes biztosítani, az ügyfelek részére egy egyszerűbb szolgáltatás igénybevételt, egy egyszerűbb és áttekinthetőbb számlázási struktúrát, és egy egyszerűbb ügyfél-barátiabb kiszolgálást. A szolgáltatók részére egy egyértelmű szolgáltatási követelmény- és elszámolási rendszert biztosít. A koncepció megvalósításához a kormányzati szándék mellett egy új szervezeti struktúrára is szükség van. Ennek a szervezetnek meg kell teremteni azt a szerződéskötési, ügyfélszolgálati és elszámolási informatikai rendszert, amely ezeket az előnyöket minden érintett részére egyaránt képes biztosítani.

A család fogalmi körének rendezése

Magyarországon közel 3 900 000 háztartás van, de vajon hány család van, mit jelent a család, milyen fogalommal lehet a családot definiálni, és mely jogszabályban célszerű a családot rendezni. Ma Magyarországon nagyon nehéz megmondani, hogy hány család van, ugyanis a családra vonatkozó fogalmak keverednek, a jogszabályok különböző módon közelítik meg a család fogalmát.

A személyadat és lakcímnyilvántartás tartalmazza a szülő gyermek kapcsolatot, de azt nem hogy adott esetben egy családról vagy több családról van-e szó. A családjogi törvény (Cstv.) szinte mindent tartalmaz, amit a családról tudni kell (kapcsolatok, házastárs, gyámság stb.), ugyanakkor a család fogalmát ez sem rendezi. A családok támogatásáról szóló törvény a családot, mint alapvető egységet fogalmazza meg, ugyanakkor a család tulajdonságait (család, nagycsalád, többgyermekes család stb.) és kapcsolatait (mely családhoz tartozik) nem rendezi.

Hol jelentkezik problémaként a család fogalmának rendezetlensége? Először is az adózási rendszerben, ugyanis a családhoz való tartozást nem veszi figyelembe, ezzel együtt az egy főre eső jövedelem terheinek megállapítása során nem a családot, hanem az egyént veszi csak figyelembe. A helyi (önkormányzati) jogszabályokban, pl. az ingatlanadózásban, a gépkocsi súlyadó, stb. az adókedvezmények meghatározása során a család fogalma meg sem jelenik. Több esetben előfordul, hogy a gyermekgondozási (GYES, GYED) díjakhoz, vagy a családi pótlékhoz kötik a kedvezményeket, de az is előfordul, hogy gyermekszámhoz és korhatárhoz kötik. Pl. a 3 gyermekes család, ahol az egyik gyermek betöltötte a 18. élet évét az már nem tartozik a kedvezményezettek (adókedvezményben részesülők) közé, ugyanis ez által megszűnt a kedvezmény, akár kap családi pótlékot, akár nem vagy akár még középiskolás vagy akár nem.

A család fogalmának rendezése kapcsán milyen fejlesztéseket és hol kellene végrehajtani? Elsősorban törvényi szinten kellene rendezni a család fogalmát. Elsősorban a családjogi törvényben, másodsorban a személyadat és lakcímnyilvántartás jogszabályi keretein belül. Adatbázis szinten a személyadat és lakcímnyilvántartás tulajdonságadatainak kibővítésével rendezhető a nyilvántartás központi eleme. Az adatok rendbetételét több módon is el tudjuk képzelni, egyik megoldás lehet az adóbevallással egy időben kitöltendő űrlapon keresztül történő adat felvételezés, a másik megoldás lehetne a 2011-es népszámlálás, amely hasonlóképpen rendezhetné az elsőkörös adatrögzítést. Az adatok karbantartását pedig a személyi adat nyilvántartáshoz kötődően, egy új ügymenethez lehetne kapcsolni.

A rendszer ilyen módon történő megalapozása, létrehozása és fenntartása a Magyar Kormány család politikájával kapcsolatos összes tervét képes kiszolgálni.

Elektronikus kereskedelm fejlesztése

A fejlett gazdaságok esetében, a termelő és szolgáltató iparágak között, nemzetközi viszonylatban is ez utóbbi jelenti a gazdasági húzóerőt. Az elektronikus szolgáltatások aránya (Európai és világviszonylatban is) az elmúlt évtizedben jelentősen megemelkedett, ugyanakkor hazánkban ez a növekedés nem tapasztalható. hazánkban is az információs társadalom egyre erőteljesebb térnyerésének köszönhetően az elektronikus szolgáltatások, ezen belül is az elektronikus kereskedelem fejlődése a legintenzívebb. A fejlett országokban az elektronikus kereskedelem, valamint az elektronikus szolgáltatások által termelt jövedelem arányának ugrásszerű emelkedése miatt, stratégiailag a legfontosabbak közé emelte az adott szolgáltatási iparágat.

A koncepció lényege, hogy Magyarország számára egy átfogó javaslatot adjunk, annak érdekében, hogy az elektronikus kereskedelem, a lakosság (az állampolgárok), a kis és közepes vállalkozások részéről is elfogadottabb, üzletileg vonzóbb és megoldásaiban megnyugtató biztonságot nyújtson. Az elektronikus szolgáltatások, és ezen belül az elektronikus kereskedelem nagyobb térnyerésének következménye, hogy jelentős gazdasági növekedést rejt magában, munkahelyeket teremt, ösztönzi a vállalkozói kedvet. A célcsoport ebben az esetben Magyarország teljes lakossága, valamint a kis és közepes vállalkozások.

A koncepció megvalósítása abban rejlik, hogy az állam, egy olyan elektronikus szolgáltatást épít, vagy egy olyan elektronikus szolgáltatás építését támogatja, amely a jelenlegi és jövőbeni elektronikus szolgáltatások (ezen belül az elektronikus kereskedelem) részére egy további értéknövelt szolgáltatást biztosít. Ennek az értéknövelt szolgáltatásnak a lényege, hogy a felhasználók (lakosság, kis és közepes vállalkozások) részére egy egységes, biztonságos, és egyszeri belépési pontot (SSO) biztosít, a jelenlegi több ezer változat helyett. Ezt a belépési pontot a központi nyilvántartásokkal (Személyadat és Lakcímnyilvántartás, címnyilvántartás) együttműködve biztosítja.

A szolgáltatás további lényeges eleme, hogy a logisztika, és szolgáltatások kifizetése terén ugyancsak együttműködik a szállítókkal (pl. a Magyar Posta), a bankokkal (pl. elektronikus kifizetés). A biztonsági garancia további növelésének érdekében a szolgáltató a szolgáltatási tranzakció nagyságától függően külső biztosítók által biztosítja az adott tranzakciót. Mindezt egységes (térítésmentes) csomagként kapja az ügyfél, mint vásárló. Az üzleti megoldás abban rejlik, hogy a magyarországi szolgáltatók a saját megoldásaik helyett, szolgáltatásként (csomagban) veszik igénybe ezt az értéknövelt szolgáltatást. A közreműködők (logisztikai cégek, bankok, biztosítók, vagy maga az állam) egy elszámolási rendszerben arányosan felosztják a közvetlen vagy közvetett szolgáltatási díjakat.

A rendszer kiépítése a koncepcióm alapján a Magyar Posta korszerűsítési stratégiájába illik, annál is inkább mivel az utóbbi években számtalan olyan területet veszítettek (mint a posta csekkek, feladása, az elektronikus tértivevény megvalósítása, stb.). A fejlesztési koncepció csak a kormány átfogó, gazdaságfejlesztési koncepciójával összhangban valósítható meg. A finanszírozást az állami szolgáltatások korszerűsítésének figyelembevételével, a fejlesztés volumenének megfelelően, Európai Uniós források bevonásával kell megoldani.

Versenyképes önkormányzatok

Az ország gazdasági fejlődését általában a kormányok gazdaságfejlesztést célzó intézkedései határozzák meg. Minden esetben viszont, mint bármilyen más üzleti célú megfontolásnál a gyors és innovatív döntések képesek pozitívan befolyásolni ezen intézkedések időbeni kimenetét. Jelen helyzetben az önkormányzatok a saját kötelező feladatik ellátását döntő többségében a központi támogatásokból képesek finanszírozni. Az Európai Uniós támogatásokhoz szükséges önrészt már évekkel ezelőtt sem voltak képesek saját forrásból előteremteni, vagy hitelért, vagy további kormányzati támogatásért folyamodtak. Be kell látni, hogy az ország talpra állításához, a bel- és külföldi befektetőkre, vállalkozásokra, tőkére és munkahelyteremtésre van szükség.

Az önkormányzati költségvetési struktúrában a helyi bevételek (helyi adók, járulékok, önkormányzati tulajdonú cégek nyeresége) nem teszik lehetővé az amúgy is nehéz gazdasági viszonyok között működő intézmények (oktatási, egészségügyi stb.) fenntartását és fejlesztését. Ahhoz hogy a befektetők üzleti megoldásaikat az adott önkormányzati területe vigyék, oda tőkét invesztáljanak, munkahelyeket teremtsenek egy új befektetésbarát, befektetés- és vállalkozás ösztönző megoldás bevezetésére van szükség. legtöbb esetben Európa felzárkózó államaihoz képest ezek jelen vannak, ipari parkok, telephely centrumok, szakképző központok, hitelintézetek, befektetésbarát jogi-igazgatási környezet formájában. Erről a külföldi befektetők viszont mit sem tudnak.

A koncepció lényege egy olyan versenylehetőséget előidéző rendszer létrehozása, amely proaktív módon lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok versenyezzenek egymással e befektetőkért, felkínálva a helyi lehetőségeket, adottságokat, amelyekben a külföldi befektetők lehetőséget látnak, és készek Magyarországon intenzív, nagyarányú befektetésre. Ahhoz hogy egy ilyen rendszert létre lehessen hozni szükség, van a helyi, területi intézmények összefogására, a működésük ilyen célú áthangolására, az adatok és információk ilyen célú gyűjtésére, és egy befektetés-ösztönző rendszerben történő publikálására.

A külföldi befektetőt vagy meg kell keresni, vagy Ő keresi meg a befektetésre alkalmas területeket. Ez utóbbi megoldás a jelen helyzetben egy befektetés-politikai szemléletváltással, egy költséghatékony informatikai rendszer fejlesztésével, és az intézményi szolgáltatások összehangolásával rövid időn belül megvalósíthatók. Minden önkormányzat rendelkezzen egy olyan portállal, amely a mögöttes információtartalmával kielégíti a befektetők igényeit, minden önkormányzat a maga módján képes felmérni a saját adottságait és felmutatni az előnyöket (kedvező telephelyviszonyok, gyors ügyintézés, megfelelő szakember ellátottság, kedvező adózási stratégia, stb.) amelyek vonzzák majd a befektetőket.

Az önkormányzati versenyképességet ösztönző rendszer létrehozása csak egy eszköz, amely egy világos, fejlesztési és gazdasági szándék mentén képes a befektetők számára a lehetőséget megcsillantani, ugyanakkor egy rendszer mögött egyértelmű állami és önkormányzati befektetés-politikának kell állnia.

Állampolgárok, kis és középvállalkozások elektronikus szolgáltatások használatát ösztönző és bizalomerősítő koncepció

Állampolgárok, kis és középvállalkozások elektronikus szolgáltatások használatát ösztönző és bizalomerősítő koncepció.

Magyarországon az elektronikus szolgáltatások tekintetében az állampolgárok (ügyfelek) és a kis és középvállalkozások oldaláról megközelítve óriási bizalomhiány tapasztalható. Az évek óta tartó általában negatív kommunikáció eredménye, hogy a fiatalabb generációtól eltekintve az emberek nagyon bizalmatlanok az elektronikus szolgáltatásokkal szemben. Egyrészt ez annak köszönhető, hogy a túlzottan szigorú adatvédelmi szabályoknak köszönhetően az állami (önkormányzati) és a nagyvállalati szolgáltatások elsősorban önmaguk védelme érdekében hoznak intézkedéseket. Az ügyfelek tapasztalatai azt mutatják, hogy az otthoni, alapvetően elavult gépparknak és többségében a letöltött ilyen-olyan szoftvernek köszönhetően ki vannak szolgáltatva minden típusú támadásnak. A kialakult helyzetben az elektronikus szolgáltatások iránti bizalom gyenge. (jelszavaik, banki azonosítók, személyes adatok, üzleti titkok kerülnek veszélybe.

Hogyan lehetne erősíteni ezt a fajta bizalmat? A Banki világban bevált módszer lett az EBKM bevezetése, és a körülötte zajló kommunikáció. Ez alapján, illetve egy további általános információszerzéssel, a szolgáltatásokat az emberek képesek megérteni és összehasonlítani, illetve döntést hozni. Ilyen és ehhez hasonló módszerekkel kell az adatvédelem, és az információbiztonság körüli bizalmatlanságot elhárítani. További lehetőség lenne egy nagyszabású számítógépcsere program (pl. zöld IT keretében), amely a háztartásokban segítené a korszerű gép-, és szoftverváltást.

A bizalomerősítő intézkedéseknek köszönhetően, az emberek szívesebben veszik igénybe a magyar elektronikus szolgáltatásokat, ezáltal gerjesztve ennek az iparágnak az elterjedését. Az állami és önkormányzati szerveknek nem kell kötelezéseket kiadni (Lásd adóbevallás, vállalkozói változás bejelentés stb.) annak érdekében, hogy ezeket használják is, lehetőséget teremtve a költséghatékony megoldások elterjesztésére.

e-kereskedelemben közreműködők bizalmának erősítése

1. Kiindulási állapot
A 21. ik század legnagyobb kihívása az információs (tudás) társadalomba való átmenet, amely az élet minden területén változásokat, változtatásokat okoz. Az információs társdalom egyik legfontosabb jellemzője, hogy az emberek, cégek, szervezetek közötti viszony egyre inkább személytelenné válik. A közigazgatásban egyre gyakoribbá válik az elektronikus ügyintézés, a gazdaságban pedig szinte mindennapos gyakorlat lesz az elektronikus kereskedés, elektronikus szolgáltatás kialakítása a szereplők között.
Az Európai Unió (Lisszaboni szerződés alapján) tagállamainak együttes célja, hogy a gazdaságnövekedésben fontos szerepet betöltő elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségeket kihasználja. Ezzel együtt Magyarország nemzeti érdeke, hogy a nemzetközi tendenciákat felismerve, mielőbb képes legyen a gazdasági változások elfogadására és felhasználására.
Jelen koncepció alapját az elektronikus kereskedelemben közreműködő szereplők közötti információáramlásra épül. Magyarországon rohamosan nő az elektronikus boltok száma, ugyanakkor az emberek bizalma az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban nem változik, vagy kis mértékben csökken. Az emberek portálokon (honlapokon) kerülnek kapcsolatban az elektronikus kereskedelmet folytató cégekkel.
Minden (legalábbis az első) alkalom úgy kezdődik, hogy a személyek regisztrálnak, megadják személyes adataikat, címadataikat a fizetésre vonatkozó adatait, valamint a belépéshez szükséges autentikáció (username, password) adatait. A kereskedelmi cégek (boltok) adatvédelmi szabályzatban garantálják, hogy ezeket az adatokat célhoz kötötten használják fel. A valóság az, hogy vagy betartják, vagy nem, ezeket a szabályokat, esetleg visszaélnek az adatokkal, amely tovább mélyíti az emberek bizalmatlanságát.
Az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatban vannak a bizalmatlanságot mélyítő további problémák. A kifizetett szolgáltatás, vagy terméket a kifizetést követően egyszerűen nem küldik meg. Ha megküldik, akkor a problémát a sérülés, vagy éppen nem az a típus jelenti. Az emberek nem csak egy kereskedelmi céggel állnak kapcsolatban, hanem sokkal. Minden portálon megadják személyes adataikat, belépési azonosítóikat, és egyéb adataikat, amelyeket nem rendszeres használat esetén elfelejtenek. Ez komoly visszaélésekre adhat lehetőséget.
Az elektronikus kereskedelmet folytató cégek részéről, hasonló jellegű bizalmatlanságra okot adó problémákat kellene kezelni. A regisztráció során valótlan személyes adatokat adnak meg, valótlan szállítási és fizetési adatokkal együtt. Ez sok esetben kisebb-nagyobb károkat okoz a cégeknek, hisz vagy kifizetetlen, vagy át nem vett árukból származik. Összességében megállapítható, hogy bár az elektronikus kereskedelemben vannak lehetőségek, a gazdaságnövekedésben betöltött szerepe magas, ugyanakkor még nagyon sok bizonytalansági tényező van.

2. Javasolt koncepció
A legfontosabb teendő a bizalom megalapozása az elektronikus kereskedelem szereplői között. A koncepcióban olyan kérdésekre kívánunk megoldási javaslatot adni, mint a biztonságos, egy kapus regisztráció, a hiteles személyi adatok megadása, hiteles címadatok megadása, a szállítás, fizetési folyamatok biztonságosabbá tétele, valamint az e-kereskedelm garanciális elemei, amelyek összességében növelik a szereplők közötti bizalmat. (a koncepció áttekintése: lásd 1 sz. melléklet)
2.1 Regisztráció:
A legtöbb esetben, regisztráció alkalmával az alábbi adatokat kell megadni. Az adatok megadása, csak jobb esetben történik az adatvédelmi tájékoztató elolvasása után, illetve az adatok küldése sok esetben a nyílt interneten történik.
• Név
• felhasználónév
• jelszó
Ilyen, vagy ehhez hasonló adatokat a legalább naponta internetezők akár naponta többször is megadnak, belföldi és külföldi portálokon.

A koncepció lényege, hogy az kormányzatban kidolgozott ügyfélkapus eljárásnak megfelelően meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy Magyar állampolgárok az ügyfélkapus megoldáshoz hasonló (vagy éppen az ügyfélkapu) rendszert bízzanak meg legalább a magyar, Magyarországon bejegyzett, vagy magyar .hu domain alatt regisztrált e-kereskedelmi rendszerek esetében.

Ennek a számtalan más előnye között néhány nagyon fontosat tudunk kiemelni: - a személyes adatok védettek, egyszer kell csak regisztrálni, garantált az adatvédelem, rendszervédelem. A kereskedők számára hasonló előnyöket biztosít, hiteles személyi és címadatokat, valamint nagyfokú bizalmat a megadott adatokkal szemben.

2.2 Hiteles személyes adatok megadása
A regisztrációt követően vagy azzal egy időben a következő adatokat kell még megadni,
• Vezetéknév
• Keresztnév
• Ország
• születési hely, idő
• személyi igazolványszám stb.

Kérheti úgy az ügyfél a személyes adatait a nyilvántartásból történő lekérdezést követően, a megjelenő adatokat rögzítse, vagy attól eltérő személyes adatokat is megadhat.

Lényeges elem a megoldásnak, hogy adott esetben nem kell kitöltenie újból személyes adatait, hanem elfogadja a lekérdezés alapján megjelenő személyes adatokat.

2.3 Hiteles címadatok megadása
Az e-kereskedelmi portálok a címadatok megadása során az alábbi adatokat kéri be az ügyfelektől:
• Irányítószám, Város
• Utca, házszám
• Telefon
• E-mail
Az ügyfél a címadatok megadása során eljárhat úgy, hogy a lekérdezés során megjelenő címadatokat fogadja el, vagy szállítási címnek ettől eltérő adatokat ad meg.

2.4 Garanciális elemek megadása
A portálok általában nincsenek felkészülve további garanciák biztosítására úgy, mint a tranzakció biztosítása, a szállítók kiválasztása minősítése, a szállítás nyomon követhetősége. Mindezek a plusz adatok lehetőséget teremtenek arra, hogy az ügyfél már jó előre tájékozódjon, eldönthesse, hogy a vásárlás során milyen módszert alkalmaz.
• Szállító kiválasztása
A szállító regisztrál az e-kereskedelem támogató rendszerben annak érdekében, hogy a vásárló a szállítási paraméterek (szállítási díj, szállítási időtartam stb.) alapján eldönthesse, hogy az adott kereskedelmi céggel szerződésben álló szállítók közül melyiket fogja választani. A vásárlást követően még mindig lesz lehetősége hogy a szállítót megváltoztatassa, hisz a vásárlás mennyiségétől, a fizetés nagyságától függően esetleg más szállító kedvezményesebb ajánlatot tesz.
A szállító a szállítandó áru esetében nyomkövetést (pl. GPS, vagy elektronikus logisztikai rendszer) is alkalmazhat, amely tovább növeli annak biztonságát, hogy az ügyfél az árut biztosan megkapja.
• Biztosítás választása
A biztosító regisztrál az e-kereskedelem támogató rendszerben, és bizonyos díj fejében biztosítást ajánlhat az ügyfélnek vagy a tranzakcióra, melyet az ügyfél vagy elfogad, vagy nem. Az e-kereskedelmi cég akár be is építheti áraiba a tranzakciók biztosítását, amelyről az ügyfelet a regisztráció során már tájékoztatja. Az ügyfél mindig valamely e-kereskedelmi portálról indítja a regisztrációt, amely azt jelenti, hogy ilyenkor a támogató rendszer eldöntheti, hogy mely céghez, milyen biztosítási díjak tartoznak. A céges biztosításokat minden portál szolgáltató előzetesen megkötheti.
• Bank, pénzintézet, elektronikus fizetés
Az ügyfél a vásárlást megelőzően a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a fizetés módozatáról is. A bankok, hasonlóan a biztosítókhoz előre köthetnek szerződést az adott e-kereskedelmi céggel, hogy a tranzakció bonyolítása során az ügyfelet ilyen-olyan kedvezményben részesíti. Ezeket az ajánlatokat az ügyfél adott esetben vagy elfogadja, vagy nem. Nemleges esetén az ügyfélnek még mindig lesz lehetősége más fajta, az e-kereskedelmi cég által felajánlott fizetési módok közül választani) pl. készpénzfizetés, személyes átvétel során)
A fenti elemek, azon kívül, hogy megkönnyítik a vásárlást, szerződéskötést, bizonyos garanciális elemeket is beépítenek a folyamatba, amely nagymértékben növeli a bizalmat.
3. Üzleti megoldások
A rendszer lényeges megoldása, hogy hiteles adatokra, integrált szolgáltatásokra, és egyértelmű, kiterjedt üzleti lehetőségekre épít, és nem veszélyezteti a szabadpiaci áramlást, csak garanciákat épít a rendszerbe, amelyben mindenki jól jár.
• A központi hivatal
Biztosítja az ügyfél egykapus bejelentkezését, regisztrációját ingyenesen, és lekérdezés alapon átadja a rendszerben tárolt személyes adatait. Esetleg működteti az e-kereskedelem támogató rendszert. Ugyanakkor az e-kereskedelmi cégek részére vagy tranzakció alapon, vagy regisztrációhoz kötött díjat számol fel. Ugyancsak regisztrációs díjat vagy tranzakciós díjat számol fel a szállító, a bank, a biztosító felé.
• Biztosító
A biztosító az ügyfél felé ajánlatot tesz pl. a vásárolt termék nagyságára vonatkozó biztosításra, amely akkor jelentkezik, ha az adott termék megsérül, nem azt kapja, nem kapja meg időben stb. A biztosítási díjat A biztosító vagy az ügyfélnek vagy az e-kereskedelmi cégnek számolja fel. (jó példa erre a PayPal rendszer, amely adott termékhez köt biztosítást, és vita esetén a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, rosszabb esetben kizárják az üzletfelet a rendszerből)
• Szállító
A szállító cég célja hogy a megrendelt árut az eladótól a vevőhöz kiszállítsa. Annak érdekében, hogy az ügyfél az adott szállítócéget válassza számtalan üzleti konstrukciót szokott ajánlani. Időgarantált szállítás, szállítási útvonalhoz, útvonal hosszához kötött szállítás, az ügyfél hol és mikor akarja átvenni a szállítmányt stb. Itt a szállító szerződést köthet az e-kereskedelmi céggel amelyben kedvezményeket ajánlhat fel az ügyfélnek, hisz az e-kereskedelmi céggel kötött szerződés alapján hosszútávon sok ügyfelet képes kiszolgálni.
• e-kereskedelmi cég
A rendszer legfontosabb eleme, hisz érdeke hogy a vásárló nála vásároljon. A regisztrációs folyamatot, abban az esetben, ha szerződést kötött a támogató rendszer üzemeltetőjével el is felejtheti. Nem szükséges erre vonatkozóan adatvédelmi nyilvántartásokat vezetnie. Jobb esetben a z ügyfél személyes adatai csak a tranzakció lezártáig maradnak a birtokában. A külföldi személyek regisztrációját a támogató rendszer elvégzi, ugyanakkor jelzi az e-kereskedelmi cég felé, hogy a regisztrált személyt a központi nyilvántartás nem tartalmazza. Tehát a cégnek érdekében áll a támogató rendszerre bízni a regisztrációt és ezért meghatározott díjat fizet. Ezek a díjak lehetnek egyszeri díjak (pl. elhelyezi a támogató rendszer regisztrációját a honlapján, tranzakciós díjat fizet valamilyen százalékot az egyes vásárlások után amelyből fizethető a biztosító is).

A fenti koncepció nem jelenti azt hogy minden részletében egyértelmű és kidolgozott, ugyanakkor lehetőséget ad egy olyan e-kereskedelmi rendszer felépítésének, amelyben az eladók-vevők biztonságban érezhetik magukat, ezáltal nő a bizalom az e-kereskedelem iránt. Összességében a jelen koncepció egy nagyszerű gazdaságfejlesztést lehetővé tevő eszköz, amely a küszöbön álló információs társadalomra épít.

Ügyfélkapcsolatok ( CRM) központi támogatása, a gazdasági- és közszolgáltatások hatékonyságának javítása érdekében

Ügyfélkapcsolatok ( CRM) központi támogatása, a gazdasági- és közszolgáltatások hatékonyságának javítása érdekében

Kiindulási alap. A magyar szolgáltatóipar egyik legösszetettebb, legköltségesebb és legmunkaigényesebb feladata a saját ügyfélkapcsolati rendszer felállítása, és működtetése. Az ügyfélkapcsolat kezelés az adott szolgáltató folyamataival és az ügyfeleivel kapcsolatos tevékenységét jelenti.
Mit jelent az ügyfélkapcsolati támogatás (CRM). Az ügyfél ebben az esetben lehet magánszemély és szervezet (gazdasági, közigazgatási, közszolgáltatási, civil stb.), ugyanakkor a szervezeteket általában magánszemélyek képviselik. Az ügyfélkapcsolati rendszer nem más, mint egy olyan alkalmazás, amely nyilvántartja az ügyfeleket, megoldást biztosít az ügyfelek legaprólékosabb megismerésére, kapcsolatot teremt az üzleti folyamatokkal (pl. értékesítés), lehetőséget biztosít az ügyfelekkel való rendszeres kapcsolattartásra és nem utolsó sorban eszközként szolgál az igazi marketing tevékenység megvalósítására. Összefoglalva az ügyfélkapcsolati támogatás (CRM) nem más, mint az üzleti folyamatok egyfajta támogató rendszere, amelyet napjainkban korszerű informatikai alkalmazásokkal és mögöttes adatbázisokkal. adattárházakkal oldanak meg.
Magyarországi helyzetkép. Az ügyfélkapcsolati rendszerek tekintetében Magyarországon, a nyugati államokhoz képest, a szervezetek nagyon gyengén állnak. Alapvető helyzet, hogy minden szervezet önmagának épít ügyfélkapcsolati rendszert. Közös bennük, hogy az alkalmazások tekintetében már új és korszerű eljárásokat alkalmaznak, ezek egy központi ügyféladatbázis köré épülnek, amelyben az ügyfelekkel kapcsolatos valamennyi törzs- és tranzakciós adat, információ megtalálható, és könnyen gyorsan hozzáférhető. Az ügyfelek törzsadati tekintetében a cégek megpróbálnak az autentikus és naprakész állapotokra törekedni, több-kevesebb sikerrel. A cégeknek lehetőségük van (lenne) az adatokat a központi nyilvántartótól megvásárolni, amelyet a jogszabályi környezet biztosít a részükre.
A beszerzett adatok tekintetében, mivel többségében személyes adatokról van, szó ezért az adatvédelmi jogszabályi környezetnek megfelelően kell az adatokat, felvenni és kezelni. Sok esetben a cégek az adat-felvételezést önmaguk oldják, (piacfelméréssel, ügyfélkör bővítéssel) meg több-kevesebb sikerrel. Legtöbb esetben a személyes adatok célhoz kötöttsége nem valósul meg, vagy sérül a személyiséghez kötődő jog. Ahány cég, annyiféle ügyfélkapcsolati adatbázis, amelyekben a személyes adatok naprakészségét nem tudják biztosítani, az adatbázisokban tárolt személyes adatok eltérnek egymástól. Az ügyfelek tekintetében személyes- és címadatok szerepelnek a törzsadattárban, amelyek esteében a jogszerűség vitatható.
Megoldási javaslat. Először is biztosítani kell, hogy minden egyes ügyfélkapcsolati rendszer törzsadatai, a személyre vonatkozó jogszerű állapotot tükrözzék, majd lehetőséget kell teremteni ezen adatok naprakészségének biztosítására. Először is létre kell hozni egy központi ügyfélkapcsolati törzsadatbázist a központi nyilvántartás személy- és címadataira építve. Meg kell teremteni az ügyfélkapcsolati adatbázis, és ennek az üzleti (szolgáltatási) életben való felhasználásának jogszabályi környezetét. Meg kell teremteni az ügyfélkapcsolati adatbázis szervezeti, működési, pénzügyi (üzleti) feltételeit. Szervezetileg olyan központi szerv tevékenységéhez kell, tartozzon, amely az infrastruktúra, az információ menedzsment tekintetében releváns. Működtetés szempontjából fontos, hogy a központi nyilvántartás és az ügyfélkapcsolati adatbázis egyértelműen elkülönüljön egymástól mind szervezeti mind működési szempontból. A működtetés szempontjából létre kell hozni azokat az infrastrukturális, szervezeti és működési feltételeket, amelyek lehetőséget biztosítanak egy nagyteljesítményű szolgáltatás beindítására. A fenntarthatóság szempontjából olyan üzleti tervet kell kidolgozni, amely a szolgáltatást hosszútávon képes fenntartani. Ebben az üzleti tervben szerepet kell, kapjon a központi személyadat és lakcímnyilvántartás, címnyilvántartás valamint az üzleti világ ügyfélkapcsolati rendszereinek a kiszolgálása, (ügyfélkapcsolati törzsadattár felállítása, karbantartása).
Központi CRM koncepció. A központi közigazgatási szervek közül a feladat szempontjából legrelevánsabb szervezet jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal (EKK és KEK KH) valamint a Gazdasági Minisztérium. Az új kormányzati ciklusban e két ágazat erővonalainak megtestesítőjét jelentő központi szerv lenne legalkalmasabb a feladat ellátására. Meg kell találni azt a jogszabályi környezetet (a jelenlegi módosításával) amely egyrészt lehetővé tenné, hogy a központi nyilvántartásra alapozva létrehozható legyen egy országos ügyfélkapcsolati adatbázis. Meg kell vizsgálni, hogy milyen adatkörökkel lehet kiegészíteni (életkor, gyerekek száma, párkapcsolat, életmód, statisztikai adatok stb.) amely növelné a szolgáltatás értékét. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen többletszolgáltatással lehet az építendő rendszert kiegészíteni (adatbányászat, OLAP építés, térinformatika stb.) amely többletszolgáltatást biztosít az alapszolgáltatás mellé.
Melyek a szolgáltatás kialakításának ellenérvei. Az ügyfélkapcsolati adatbázis törzsadatai megegyeznek a személyadat és lakcímnyilvántartás nyilvántartás, szolgáltatási (le nem tiltott adatszolgáltatás) adattartalmával. (esetleg jogszabály módosításra lesz szükség). Adatvédelmi szempontból esetleg aggályosnak minősíthető abban az esetben, ha az adatigénylő szerv valamilyen módon jogszabályellenes cselekedetet követ el. (meg kell teremteni az üzleti felhasználás jogszabályi környezetét.
Mely szolgáltatás típusoknál lehet a kialakítandó rendszert hasznosítani:
1. Közszolgáltatók
a. ügyfélszolgálatok támogatása
b. pénzügyi (számlázási) rendszerek támogatása
c. szerződéskötési, ápolási tevékenységek támogatása
2. Közigazgatási szervek
a. ügyfélszolgálatok támogatása
b. ügyiratkezelés támogatása
c. hatósági tevékenységek támogatása
3. Gazdasági szervek.
a. ügyfélszolgálatok támogatása
b. marketing tevékenység támogatása
c. szupport tevékenység támogatása

Kormányzati Privát Számítási Felhő

Kormányzati Privát Számítási Felhő
„Governmental Private Cloud Computing”
Mi az, hogy számítási felhő? – A számítástechnika fejlődése során megfigyelhető, hogy a komplexebb feladatok ellátása végett bonyolultabb alkalmazásokat használnak, amelyeket egyre nagyobb számítási kapacitással és erőforrásokkal rendelkező számítógépeket (számítógépközpontokat) igényelnek. A számítógépközpontok teljesítménye és a beszerzése/fenntartása költségei exponenciálisan növekvő mértékű arányban vannak egymással (tehát az egyre nagyobb számítási igényekhez, exponenciális mértékben növekvő, egyre drágább megoldásokra van szükség). Ezek a számítógép kapacitások, vagy csak az ezekre az üzleti megoldásra (pl. számítási kapacitások bérbeadása) szakosodott vállalkozásoknak állnak a rendelkezésükre (pl. telekommunikációs cégek) vagy olyan szervezeteknek ahol a költségek nem, vagy csak kevésbé számítanak (kormányzat, közigazgatás). – Egy másik fontos kérdés, ezeknek a számítógép-központoknak az elérése milyen sávszélességen valósul meg. Nagyon jó példa lehet erre az egyetemi szuperszámítógép hálózat, amelyben a kutatók pl. a DNS kutatás terén szuperszámítógépes kapacitásokat (gépidőt) vesznek igénybe, internetes hálózaton (esetleg dedikált egyetemi hálózaton) keresztül, akár egy egyszerű munkaállomásról (PC). Ha megvizsgáljuk a vállalati vagy akár a közigazgatási rendszerek fejlődését, azt láthatjuk, hogy a LAN, WAN, MAN és jelenleg internetes sávszélesség „korlátlan” mértékben történő rendelkezésre állása mellett egyre inkább a centralizált megoldások felé törekszik, az pedig, hogy éppen hol van ez a központ nem mindig egyértelmű. Lássunk néhány példát. Az energiaszolgáltatók, vagy éppen a telekommunikációs szolgáltatók nemzet semlegesek, tehát Európában maradva több országban is szolgáltatnak. Az informatikai rendszereik központja általában az anyavállalat központjában (országában) található, de megfigyelhető olyan is, hogy a nyugat európai anyavállalat költségtakarékossági okokra hivatkozással (pl. olcsó és rendelkezésre álló munkaerő) valamely kelet európai országában üzemeltetik a kiszolgáló rendszereiket, vigyázva arra, hogy az anyavállalat bármikor képes legyen visszalépni. A kormányzati rendszerek esetében a nemzeti érdekek előtérbe helyezésével a számítógépközpontok mindig az adott országban találhatók. A kormányzati szervek esetében szintén megfigyelhető, az hogy a helyi rendszerek (lásd pl. közlekedés, személynyilvántartás, okmánynyilvántartások, pénzügy stb.) egyre minimálisabb erőforrásokkal és környezetben működnek, míg a központi megoldás egyre robosztusabb megoldásokat eredményeznek. Ilyen központi megoldást jelent a közigazgatás legfontosabb személyi alapnyilvántartásait működtető hivatalok. Ezek a kormányzati nagyrendszerek mindig költségvetési problémákkal küzdenek, hisz a rendelkezésre álló költségvetés mindig kevesebb, mint a kormányzati elképzelések számítási kapacitás kielégítését megalapozó keret. Összefoglalva azt tudjuk nagy biztonsággal állítani, hogy az üzleti szféra felismerte, hogy a centralizált számítástechnikai megoldások számukra költséghatékonyabb és biztonságosabb megoldást jelentenek. A kormányzati szféra pedig törekszik arra, hogy lépést tartson a centralizációs trenddel.