Hogyan működik a PayPal?

A működés leírása nem hivatalos, csak a tapasztalataimat osztom meg veletek.
A Paypal az én szememben nem más mint egy köztes fizető cég aki a világ minden országában képes pénzügyi tranzakciókat bonyolítani, kiváltképpen az elektronikus kereskedéshez köthető.

• Hogy miért jó ez nekünk? Azért mert nagyon gyors, nagyon prcíz és nagyon megbízható és természetesen elektronikusan fizet.
• Hogy hol használható? A világon mindenhol, magyaország "kivételével", persze itt is vannak már kezdeményezések és jó példák, de zek nyomába sem érnek.
• Mire használható? Alapvetően a vásárlás ellenértékét lehet vele fizetni, persze ott ahol a Paypal embléma leledzik, akkor pénzt lehet vel ido oda utalgatni (mondhatni tarnzakciódíj mentesen), a legjobb amikor egy egyszerű e-mailra tudsz pénzt küldeni :-), persze nem csak úgy a nagyvilágba hanem csak azoknak akik e-mailjei mögött bankok vagy szolgáltatások állnak.
• Hogyan használható? Először is célszerű egy elektronikus számlát nyitni valamely banknál (hazai banknál), ez azért jó mert egyrészt olcsó költségeit tekintve, másrészt kapsz egy WEB kártyát amely egy teljesen elkülönített számlát jelent. Ezt a vásárlást követően célszerű annyi pénzzel feltölteni hogy elégséges legyen a vételár kiegyenlítésére.
• Mégis minek a PayPal? Hát a PayPal-nak is kell vahonnan vennie a pénzt, mi sem egyszerűbb mint a te webkártyádról veszi le, és fizeti ki az álatalad meghatározott céget.
• Egy példa működésre: Veszel valamit jó olcsón az eBay-on, mondjuk egy MP4-es lejátszót, potom 3000 Ft-ért, aminek a szállítási költsége tobábbi 3000 Ft, tehát fizetned kell 6000 Ft-ot. Ha van házibankod, akkor gyorsan a vásárlást követően feltöltöd a webkártyádat 6000 Ft-al. Utána belépsz az eBay-on a fizetés menübe ahol felajánlja a PayPal fizetést. Továbblépést követően, belépsz a PayPal számládra és kifizeted a vételárat. 1 hét múlva csönget a postás és hoz neked egy 8Gb-os MP4-es lejátszót.
• Hogyan regsitrálj a PayPal-on? Egyszerű, mint más registráció, csak meg kell adnod a WEB kártya számodat ahonnan ő leemel 100 Ft-t, ezáltal csekkolva vagy hogy nem kamu a számlád. Jelszó + Felhsználónév és rögtön van egy virtuális bankod :-)
• Biztonságos? Nos ha van a világon elektronikus aláírással titkosított SSL csatorna, akkor ez az.
• Mi van akkor ha fizettél és nem szállítanak vagy kamu az eladó és kifizetted a számlát! Akkor baj van, vakarhatod a kobakod, de nem kell megijedni mert 500 fontig biztosítva vagy, legalábbis az eBay-os vásárlásokkor. A többit nem tudom de nagyon jó a rendszerük.
• Visszadják a pénzt? Tanúsítom hogy már két alkalommal utalták vissza a pénzt 10 mp alatt, csak az abaj hogy a bankok nincsenek felkészülve erre a gyorsaságra. Én a bankomnál sajnos 20 napot vártam kérelem ellenében hogy visszakapjam a pénzemet. Persze a számlámra jött csak nem tudnak vele itthon mikezdeni. :-(
• Mibe kerül? Ha nem válalkozást működtetsz mögötte akkor ingyenes, utalásra és vásárlásra is.
• Elérhetősége: www.paypal.com
• Vásárlás: www.ebay.com

Az e-kereskedelemben papírhegyek

nagyon jó az e-kereskedelmi rendszer ugyanis olyan terméket is lehet vásárolni ami a hazai boltokban nem kapható, sőt olyat is ami a hazai polcokon csak hónapok múlva jelenik meg, de már a kereskedelmi láncolat végén, kb. 2-3 -szoros áron. De aki mégis megpróbálja pl. az e-Bay -on vásárol és nem EU tagországból az kösse fel a felkötni valót mert kénytelen lesz a külföldi ország papírozását jól megreformálni. A legolcsóbb termékeket Hong-Kong-ban lehet találni, számtalan cég szakosodott arra hogy az e-bay-on keresztül tömegesen eladja pl. az elektronikai termékeket. A fizetés is egyszerű hisz a PayPal rendszere teljesen megbízható, csak egy cégnek kell kiadni a web kártyánk számát és gondoskodni a megfelelő fedezetről. (ez a magyarországi viszonyokat tekintve újra egy cikket megérdemel de majd később írok róla) Tehát a vásárlás egyszerű és gyors, a fizetés gyors, kényelmes és megbízható. A szállítás sokkal gyorsabb mint egyes magyar királyi szállító cég. (nevet szándékosan nem írtam) A megrendelés másnapján már Ferihegyen van a csomag. Itt kezdődik a 2-3 hetes torúra. Mivel magánszemély a vásárló ezért nincs fax szám megadva, mert hát ki az aki magánba faxot tart otthon. A Vámhivatal faxot küld a legközelebbi falusi postára de mivel ott nincs fax ezért az csak a megyeszékhelyre érkezik be. Kiszalajtják a falusi postást, biciklivel vagy busszal hogy hozza el és adja át neked a faxot. Amiben természetesen az van hogy bírd rá a feladót arra hogy a számlát újra állítsa ki azért hogy a magyar hatóságoknak is megfeleljen. A másik pedig a vám, áfa, és vámügyintézői díj megfizetése, de csak akkor ha már a papírok megfelelnek. Sajnos semmilyen olyan jellegű tájékoztatót nem találtam, vagy nem olvastam amelyben neked kell gondoskodnod arról hogy a feladó országában divatos számlázási mód a magyarországi viszonyoknak megfelelő legyen.
Nesze neked e-kereskedelem. (eltelt 2 hét, egy csomó pénzt elköltöttél, és még a terméket sem kapod meg)

ITIL módszertan hazai alkalmazásának kérdései

Mint minden más pl. műszaki területen vannak módszertanok, szabványok, rendszerek amelyek más területekkel való kompatibilitást és a saját rendszeren belül áttekinthetőséget segítik. Magyarországon csak a nagyobb cégek alkalmaznak valamilyen módszertant, van aki többet is csak hogy képes legyen más céggel vállvetve indulni egy projektben. Sajnos még azoknál a cégeknél is ahol erős hatást gyakorol a vezetés egy pl. ITIL módszertan bevezetésére vannak hiányosságok, hisz egy IT cég a lehetőségek teljes vertikumát képező szervezetekkel kapcsolatban állnak, adnak vesznek, szolgáltatnak, építenek, üzemeltetnek stb. és ezeknek ha 5% -a ha egyáltalán hallott ezekről a rendszerekről. Hasonló a helyzet mint ha valaki a 13-as csavart és anyát szeretné eladni amely mint tudjuk egy szabvány de a piacon mindenki magának készít csavart és anyát. Hát összességében tudjuk hogy ezen a területen is meghozta a szabványosítás a gyümölcsét, ugyanakkor csak reménykedhetünk hogy valaha az IT cégek vagy az ICT-t használó gazdasági szervezetek is hozzászoknak a szabványos rendszerekhez és elkezdik pl. az ITIL-t komolyan elsajátítani és használni.

ICT eszközök életciklus menedzsmentje

Hasonlóan az élelmiszer ipari termékekhez az infokommunikációs technológia eszközeinek életciklusát is kezelni kellene. Ha már csak arra gondolunk, hogy a csúcs technológia képviseletében ezek veszik igénybe leginkább a természeti erőforrásokat és végül ezen termékek azoka amelyek legrosszabb hatással vannak a jelenlegi természeti erőforrásokra, akkor talán érthető hogy miért kellene nagyobb figyelmet fordítani ezeknek a termékek követésére.

Elektronikus Közigazgatás jelene és jövője

Többször elgondolkodom hogy hogyan lehetne jobbá tenni a közigazgatás működését, mivel jó magam is nap mint nap belebotlok valamilyen engem érintő ügyintézésbe. Megint egy példát akarok felhozni ami velem történt. M6-os kiható szakaszán sajnos mint a többség belefutottam a lézerbe és hát 5 ezer Ft-os csekkel kedveskedtek a rendőrök. Ismerve hogy mennyire személytelen a közigazgatás haza érve azonnal befizettem a csekket, (házi bankot használva) elektronikusan átutalva a megadott számlára. A csekket mát archiváltam is a többi szemetessel együtt a kazánházba. Ez történt a tavasszal. Nem is olyan régen kaptam egy felszólító levelet hogy ha 8 napon belül nem fizetek akkor mehetek köz munkára. Erre megfogalmaztam egy levelet amely meghivatkozza a szabály sértési tv. fizetéssel kapcsolatos passzusát (ami nem zárja ki az elektronikus fizetés lehetőségét) valamint a KET (Közigazgatási Eljárási Törvény) elektronikus ügyintézésre vonatkozó paragrafusát, és kimásoltam az bankom kivonatából azt a sort ami a befizetés tényét igazolja és kikerestem az illetékes honlapon az elektronikus levél címet majd elküldtem. 3 nap múlva már kezdtem idegeskedni hogy nem kaptam visszajelzést (lásd KET) és hát elkezdtem telefonálgatni, míg végül informatikus szakember megígérte hogy megnézi és ha kell akkor továbbítja az adott helyre (pl. kinyomtatva). 5-ik nap azért bementem ügyet intézni személyesen mert hát zavaró volt hogy nincs visszajelzés. Sajnos az ügyintéző szabadkozott, hogy sajnálja de itt még kőkorszaki eszközökkel dolgoznak és hát minden elektronikus befizető a végén személyesen nála köt ki. Kérdezem én, hogy ez normális dolog? Persze az egész rendszerben van hiba, de ettől még az ügyfél ügyfél marad. Persze mivel én hibáztam kellőképpen meg is kaptam érte a magamét. Sorolom, hogy mi kellene a jobbá tevéshez:

1. Szervezés, és itt igazgatás szervezésre gondolok.
2. Minőség biztosítási rendszer mert akkor a folyamatok biztosan stimmelnek.
3. Elektronikus rendszer mert akkor a folyamatok alátámaszthatóak.
4. És hát a törvény betartását nem csak tőlem hanem a közigazgatási szervtől is meg kellene követelni. (lásd KET visszaigazolás)
5. A honlapokat csak úgy engedném működtetni ha annak meg van az üzemeltetési feltétele.
6. Ha már hivatalos e-mail címek kint vannak akkor azokat olvasni is kellene, lásd új fenn az eljárási törvényt.
7. Az elektronikus fizetéssel kapcsolatban pedig inkább simizném mint büntetném az ügyfeleket. Lásd Amerika: Aki kártyával fizet kedvezményt kap hisz a cégnek, boltnak, postának nem kell a készpénzzel bajlódni.

Hol beszélünk itt még az elektronikus közigazgatásról? (folyt. köv.)

Az államigazgatási szervek honlapjainak naprakészsége

Próbált-e valaki manapság információt keresni bármely állam igazgatási szerv honlapján. Szeretném megjegyezni, hogy eddig is szabadságot kellett kivenni ha ügyet intéztünk, hát ezután sem lesz ez másképp. A legnagyobb problémát az adatok elévültségében látom. Valószínűleg valaki anno (akár külső, akár belső) feltette az adatokat, de arról már nem gondoskodott hogy ez fél éven, egy éven belül használhatatlanná válik. Persze nem minden információ az de nem tudni hogy melyik az és melyik nem. Az információ szabadság tv.-t szerintem elfelejtették, van olyan ahol azt sem tudják hogy mi az. Szerintem egy jogász vállalkozás halálra keresné magát, ha sorra beperelné azokat a szerveket akiknek nincs rendben a honlapja. Addig míg egy honlap vagy portál friss információt tartalmaz addig informálásról, információ szolgáltatásról beszélhetünk, viszont ha az információ rossz akkor ez már dezinformálás, gazdaság rongálás, bűncselekmény. (szerintem)

Informatikai korszerűsítés az egészségügyben

40 éves vagyok, még abban a korban járok aki ritkán jár orvoshoz. Napokkal ezelőtt kénytelen voltam elmenni egy fog röntgenre. Én már az életem során sok mindenhez hozzászoktam, de ez azért nekem is sok volt. Fél órát álltam sorban a vizitdíj befizető ablaknál. Mint 15 évvel ezelőtt, ugyanaennél az ablaknál áltam sorba de akkor a kartonomat keresték elő, és az csak 3 perc volt, de még azt sem kellett megvárnom (a várakozás az orvos előszobálya előtt volt). Most miután befizettem végre és megkaptam a beutalóm alapján hogy mely szobánál várakozzak, hát odamentem. Fél órát vártam mire végre kijött valaki (mert hát ki volt írva kopogni tilos), és elkérte a beutalót és a vizit díj befizetését igazoló szelvényt majd megkért hogy várjak. 10 perc múlva kijött és megkérdezte, hogy kértem-e időpontot. Na erre már a torkomon akadt a nyeletem, nem tudtam mit mondjak, csak annyit hogy sürgős lenne, senki nem mondta hogy időpontot kérjek (még az orvos sem), amúgy pedig tegyen most az egyszer kivételt, mert biztosan én vagyok a hibás. Valószínűleg ez volt a varázsszó mert rögtön behívott. Bent a szobába elkezdődött az adatfelvétel. Esküszöm 3* akadt ki a számítógépe (valami klipperes file szerveres megoldást futtatott). Még szerencse, hogy mindig megmaradt egy két plusz mező. (szidta rendsen de ki kellett várjam). Következett a röntgen. Az ajtó mellett balra a sarokba volt beállítva amit egy paraván választott el az asztaltól, ajtó felé pedig nyitott. Az ölembe rakta az ólomköpenyt majd mondotta hogy sajnos neki már nem jutott ezért ő 100%-ban nyeli a sugarat.
Közben persze járkáltak az ajtó előtt. Miután vége lett az egésznek, visszaülttett a székbe hogy befejezze az adminisztrációt. Megjegyzetem hogy milyen gyönyörű a lánya, erre megenyhült a szíve, és közölte hogy megpróbálja a filmet gyorsan előhívni. Majd kimentem várakozni. Fél óra majd kezemben a filmmel loholhattam vissza az orvosomhoz!

Magamhoz intézett kérdéseim:

1. Miért nem vesz fel az orvos administrátort aki az orvosra szánt jelenlegi időnk 80%-át kapásból megspórolná (persze mindig van egy segéd de hát ő szakképzett segéderő)?
2. A szakképzésnél, miért nem fordítanak nagyobb hangsúlyt az olyan nővérek, asszisztensek stb. képzésére aki ezt a 80% időpontot lekezelné?
3. Szinte mindent fizetünk már az interneten, akkor magát a vizit díjat miért nem rendezhetjük le itt.
4. Miért nem lehet időpontot kérni, miért nem lehet azt tudni hogy időpontot kell kérni, pláne ha egy EÜ komplexumról van szó?
5. Az egészségügyi rendszerben nem lenne jobb ha egy orvosnak hozzáférhetősége lenne az én elektronikus adatlapomhoz, és nem kellene neki újra és újra megkérdezni hogy mire vagyok allergiás stb.
6. Alapvetően nem ez lenne az információs társadalom alapja ha otthonról tudnám intézni az ügyeimet pl. bejelentkezés, ifizetés stb.
7. Miéert nem küldheti át az orvos elektronikusan a röntgen képemet? Miéert kell én ezzel az utcán szaladgálnom?
8. Nagyon megsajnáltam az orvost amikor azt mondta hogy Ő 100%ban nyeli a sugarakat, hát miért nem lehet követelményekhez kötni a rendelést.

Sorolhatnám még de elment a kedvem

1. Szervezés
2. Műszerek
3. Szakképzés
4. Informatika

Csak ezek a hiányosak

Önkormányzatok IKT eszközeinek fejlesztése

Valamikor 2002-2003 környékén az ITP pályázatok kapcsán nagyon sok önkormányzat nyert új számítógépet, hálózatot, hálózati eszközöket, alapszoftvereket. De nem elég önkormányzat, hisz 2300 önkormányzatnak kellet volna rendszert adni, ami átlagosan a kis és közepes önkormányzatokat figyelembe véve 10 gépet jelentett volna. Ez összesen kb. 4-6 Mrd Ft-os beruházással megoldható lett volna, de nem tették. Évekre rá amikor már a teljes géppark amortizálódott rájöttek hogy szolgáltatásokat is kelle adni hisz enélkül csak dízselegnek az új gépek. Számtalan esetben a két szememmel láttam hogy szekrények tetején áltak a gépek még ki sem csomagolták őket, azt mondták hogy aminek kellene az nem fut rajta, ezért mit kezdjenek ezekkel a gépekkel. A szolgáltatások kiépítését a GVOP-s pályázatok alapozták meg amelyek megteremtették a legtöbb MJ város számára a fejlesztés és fejlődés lehetőségét. Szerintem van olyan önkormányzat is ahol kiépülhetett komplex szolgáltatás, más helyeken ezeknek csak töredékét lehett létrehozni. Persze azóta eletelt 5 év, és még mindig nincs a kis önkormányzatoknak szolgáltatás. Rá jöttek hogy ezeket a szolgáltatásokat alkalmazás szolgáltatásként kellne mérni az önkormányzatokank ASP formában. Mire egyáltalán beindúlhat a szolgáltatás eltelik 7 év és még mindig senki nem gondolt arra hogy a gépek amortizálódnak, ezért kérdezem én hogyan lehet ezeken a legmodernebb (akár vékony klienses) szolgáltatásokat futtatni. Itt lenne az ideje hogy azon gondolkodjunk hogyan lehet a szolgáltatást és az IKT fejlesztést egyszerre megoldani.

A közadatok miért nem közadatok?

Egyre többször találkozom azzal a problémával hogy szolgáltatásokat kellene kiépíteni, amely valamely másik közigazgatási szolgáltatásra épül vagy azzal kellene együttműködnie. Szerintem a Microsoft előbb fog 128 bites operációs rendszert fejleszteni mint magyarországon ezt a problémát leküzdjük. Mert probléma ám a hozzáférés, sőt az is hogy tudjunk róla, hogy közpénzen milyen nyilvántartásokat, adatbázisokat tartanak fenn a közhivatalok. Van egy adatvédelmi törvényünk amely európai viszonylatban a legerősebb, már annyira erős hogy a fejlődést gátolja, ugyanakkor azt nem tudta önmagában megoldani hogy a közérdekű adatokat közérdekűségét biztosítsa, erre megalkották az információszabadság törvényt. Most mindenki megpróbálja sablonosan értelmezni, és telefonszámának közzéttételével ezt le is tudja. Semmivel sem jutottunk előrébb. Talán a legegyszerűbb lépés az kellene legyen, hogy metaadatbázis hozzunk létre a közintézményeknél nyilvántartott adatbázisokról. Ez egy szabványos leírást ad arról hogy pl. az adatbázisok mit tartalmaznak. Ennél tovább is léphetnénk ha pl. azt az adatbázist a front-office rendszren már amúgy is publikálták akkor közzé kellne tenni annak elérhetőségét a metaadatbázisban, de azt is közé lehetne itt tenni hogy milyen módon és mennyiért lehet az adatbázishoz, vagy annak adataihoz hozzájutni. Az Európai Uniós országokban 1999-ben megjent zöld könyv már nyilatkozott hogy a piacgazdaság megteremtésének egyik feltétele hogy a vállakozások egyenlő módon jussanak a köz által nyilvántartott adatokhoz. Vajon milyen piacgazdaság az ahol ezek a szabályok nem működnek?

A stratégiai tervezés haszna

Napjainkban nagyon sokan (gazdasági szervezetek, közigazgatási szervek, cilvil szervezetek stb.) megfeledkeznek arról, hogy nem lehet csak rövíd távon tervezni. Hoszú távon pedig nem érdemes tervezni viszont érdemes startégiát alkotni. Mi lenne ha... Természetesen ez nem ennyire egyszerű dolog viszont bonyolúlttá sem szabad tenni. A bonyolúlt dolgokat nehéz megérteni, ha nem látjuk az egsézet összefüggéseiben akkor nem értjük meg az illető startégiai elképzeléseit sem. A startégiai tervek elkészítése során érdemes számba venni a lehetőségeinekt, az adottságainkat, erőforrásainkat, és olyan célt megfogalmazni amely a fejlődés további lehetőségét is szába veszi. Vajon hány cégnek van kidolgozott stratégiája? Vajon hányan jegyzeték be a startégiájukba, hogy mi lesz az EU csatlakozás után, hogyan fogják magát a csatlakozás tényét kihasználni. A másik hasonló kérdés hogy hány önkormányzatnak van önkormányzati fejlesztési stratégiaája. Hányan képesek a stratégiájukat karban tartani, vagy egyáltalán hányan foglakoznak a mások által elkészített stratégia karbantartásával. Vajon csak a magyar cégek és önkormányzatok számára haszontalan a stratégiai gondolkodás és tervezés?

Informatikai fejlesztések gazdasági szervezetekre gyakorolt hatásai.

Az informatikai management mindennapjai azzal telnek hogy képesek-e a cégük számára új informatikai megoldásokat kitalálni, fejleszteni és kialakítani. Tudjuk-e hogy miért ez a nagy gyorsaság, minek kell részt vennünk ebben a fenenagy versenyben. Úgy gondolom erre csak egyetlen magyarázat létezik. A gazdasági szervezetek profitot kívánnak termelni, és ezt két féleképpen tehetik meg. Úszerű és eladható termékeket gyárt vagy szolgáltatásokat értékesít amelynek egy idő múlva növekednek a költségei. Eljön az idő amikor a piacot már nem tudjuk tovább növelni, ezért kénytelenek vagyunk a költégtakarékossági módszerekhez folyamodni. Ez pedig nem más mint korszerű technológiát használunk (ilyen például az IKT). Ezzel csökkennek a költségeink amely a profit szinten tartását eredményezi. Sajnos ezt nem lehet a végtelenségig csökkenteni van amikor a termelésben vagy szolgáltatásban kell az IKT eszközöket alkalmazni, mint hatékonyság növelő eszközök. Látjuk hogy az IKT eszköznek mindkét területen egyformán (mondhatjuk kiemelkedően magas) nagy haszna van.

Az elektronikus szolgáltatások hatásai

A közigazgatási szolgáltatások fejlesztésével, a szolgáltatások informatikai környezetben történő megoldásával azt várjuk hogy elsősorban az információs társadalom fejlődése felgyorsuljon, másodsorban azt várjuk hogy a gazdasági fejlődés sokkal intenzívebb legyen, harmadsorban pedig azt hogy maga a közigazgatás kötséghatékonyabb, gyorsabb, bürokrácia mentesebb és korszerűbb legyen. Érdekel-e egyáltalán valakit hogy mit gondol a másik oldal, kér-e egyáltalán abból, hogy az ügyeket ne személyesen, hanem az interneten intézze. Sokáig senki sem tudta hogy a bankok internetes banki szolgáltatásai elsősorban nem az embereket szolgálja, hanem a bankok működését teszi költséghatékonyabbá. Miközben órákat töltünk azzal hogy egy-egy átutalást elvégezzünk, a számlaszámok elgépelésével együtt, ahelyett hogy ezt gyönyörű ügyfélszolgálatos hölgyek tennék meg helyettünk, nem is tudjuk azt hogy mennyire kihasználnak bennünket. Vajon a közigazgatás elektronizálásától ezt várhatjuk. Mi fogunk majd otthonról mások helyett órákat az internet előtt töltve ügyeket intézni. Vajon kiszámolta-e valaki hogy átlagosan mennyi időbe kerül, mire átkeveredünk egy elfelejtett jelszó problémán, mire megtanúljuk hogy már megint újítottak és mit kell csinálni, vagy éppen azon filózunk hogy amit, csinálunk vajon jól fog-e elsülni. Vajon meddig lehet a szolgáltatásokat elektronizálni, és hol van az elektronizált és hagyományos szolgáltatások közötti határ.

Az IKT eszközök környezetromboló hatásai

Az életünk során, és itt elsősorban a mi generációnkra és az azt követő generációra gondolok, rengeteg informatikai és kommunikációs eszköz készül. Ezek az eszközök általában a csúcstechnológiát képviselik, ily módon a "tápláléklánc" csúcsán találhatók. Ebből az következik hogy mire bármilyen eszközök kifejlesztése megtörténik, vagy lejön a gyártósorról, addigra érinti szinte az összes környezetszennyezést közvetlenül vagy közvetve befolyásoló eljárást és magát a természeti erőforrások gyors csökkenését. Gondoljunk itt a mobil telefonokra, PDA-kra, lnotebookokra, pendrive-okra vagy bármilyen nyomtatóra, fénymásolóra, LCD vagy plasma tv-re. Persze a fűtés hiányában télen megfagyunk mondhatják sokan, ha fűtünk akkor szennyezzük a környezetet mondják a környezetvédők, de kell-e nekünk olyan technológiát támogatunk amely a környezetszennyezés erősödését támogatja. Sajnos ez olyan mint az infláció, előre gyorsan megy vissza pedig csak nagyon nagy energia felhasználása mellett is csak apró lépésekkel.

Infokommunikációs technológia (IKT) terjedése

Az infokommunikációs technológia fejlődése, a fejlődés gyorsasága hat a társadalmi átalakulásokra, pl. az információs társadalom kialakulására, a gazdaság fejlődésére, a környezeti erőforrások kihasználására, a közigazgatás korszerűsítésre stb. Megfigyelhető hogy mennyire mások az egyének (emberek ) igényei, mint a nagyvállalatok, a multinacionális cégek kínálata. Az hogy a kereslet kínálat valahol keresztezi egymást, és ebből üzlet származik, de az már nem mindegy hogy karajuk-e az üzletet, vagy egyáltalán ezt az üzletet akarjuk. Én úgy gondolom, hogy a fogyasztói társdalom ebben a szakaszában leginkább a cégek diktálnak, minden megmagyaráznak hogy mi jó nekünk, és miután hat a jól megszervezett PR és Marketing tervük bekaszálják a profitot, és hagynak bennünket elsüllyedni a IT szennyezés mocsarában. Ér-e annyit az IKT fejlődés ütemének gyorsítása, hogy a velejáró hátrányokat figyelmen kívül hagyjuk és csak a pillanatnyi gyönyöröket élvezzük?

információs társadalom építése...

A 2007-2013-as startégia egyik legfontosabb célkitűzése az információs társadalom (Information Society) létrehozása jelenti. Bár tudjuk hogy az információs társadalom politikai nyelvhasználatban kb. 25 éve jelen van, a társadalomtudományban pedig 40 éve ugyanakkor még nem vagyunk tizstában azzal hogy ez mit jelent. Az ipari forradalmat követően sikerült rájönnünk arra is hogy ez az ipari civilizáció volt. Ebben a korszekben amelyben óriási erőfeszítéseket teszünk azért hogy az új technikai technológiai fejlesztéseknek tered adjunk ugyanakkor keveset fordítunk a tudásalapú társadalom fejlesztésére amely megkövetelné a technikai, technológiai fejlesztést. Vannak ugyanakkor a fogyasztó társadalommalö sszefüggő problémáink amely az IKT fejlődést leginkább befolyásoló profit orinentált gazdaságban keresendő, ilyen pl. hogy a fejlődés nem a maga törvényszerűségében történik hanem szabályozott formában olykor széfek mélyén elrejtve. Sokan próbálkoznak az információs társadalom megfogalmazásával, amely felé haladunk de mi van, mi lesz a többivel? Melyek a kiakítás, kialakulás törvényszerűségei? Vajon mik az információs társadalom kiakaítását leginkább befolyásoló tényezők? Sokan felteszik nekem a kérdést hogy van-e értelme az információs társadalom kailakításának, vagy nincs, javúl-e az életminőségünk vagy nem.