Beszélhetünk-e egyáltalán arról, hogy Linux alapú rendszerek közigazgatásban? "Egy halvány remény az út végén"
Először lássuk mi most a helyzet?
A közigazgatás Magyarországon nem egységes! Van államigazgatás és van önkormányzati igazgatás.
Először lássuk mi most a helyzet?
A közigazgatás Magyarországon nem egységes! Van államigazgatás és van önkormányzati igazgatás.
- Az államigazgatás terén érvényesül a piramis elv, ugyanis van központi igazgatás (durván fogalmazva) és vannak területi (regionális, megyei, kistérségi) szervei. Itt nem érdemes vizsgálódni, mert alapvetően a központi igazgatás dönt a területi szervek esetében is az alkalmazható informatikai rendszerek esetében. A központi szervek közbeszerzései akár beszélünk róla akár nem a központi lobby nyomására alakulnak, és lássuk be a Linuxnak nincs olyan erős központi szervezete mondjuk mint Németországban. Tehát ennek létrejöttéig akár el is felejthetjük. (arról a néhány próbálkozásról esetleg egy későbbi cikkben beszélhetünk de ez ebben az esetben nem mérvadó, de vannak jó példák pl. a bíróságok)
- Önkormányzati oldalon más a helyzet, vannak területi (települési önkormányzatok, kerületi önkormányzatok) és vannak megyei önkormányzatok. A megyei önkormányzatok esetében előszeretettel alkalmazzák a Linux alapú rendszereket a kiszolgálói oldalon, mint webszerverek, adatbázisszerverek, védelem stb. A belső rendszerek esetében sajnos ez már nem igaz mert ott a felhasználói oldal igénye mérvadó, az pedig nem a linuxot támogatja. A területi önkormányzatok esetében már a felhasználói nyomást ellensúlyozza a TCO számítás amely durván fogalmazva annyit jelent hogy beszerzése és fenntartása olcsóbb mint más rendszerek esetében. Itt leginkább az OpenOffice, mint irodai alkalmazás alkalmassága mérvadó. Már kisebb városok esetében (tudnék példát is mondani ) is előfordul, hogy teljes mértékben a Linuxot használják a pusztán irodai felhasználás terén.
- Valójában semmivel, de mégis. Az önkormányzatok esetében az államigazgatási hatáskörben ellátandó feladatok nagysága kb. 70%, míg az önkormányzati igazgatásé kb. 30%. Az előbbi aránya növekedő tendenciát mutat, hisz a költségvetése nagyon központi költségvetésfüggő. Ebből adódódóan a központi nyomás miatt használt alkalmazások nagy része nem működik Linuxos rendszer alatt.
- A képzés, továbbképzés nem a Linuxos alkalmazások terjedésének kedvez, ami viszont egyértelműen a felhasználói nyomásnak történő engedelmességet erősíti. Lásd: 1 informatikus nem száll szembe egy hivatalnyi köztisztviselővel. Vagy egy jegyző még akkor sem szál szembe a saját munkatársaival ha éppen kimutathatóan olcsóbb a Linuxos technológia, ugyanis a feladatellátás stabilitása kerülne veszélybe.
Mit lehetne tenni?
- Várni, hogy az idő majd megoldja, minek nekünk Németország felé haladni, fizethetünk szerzőjogi díjat Amerikának is. Tényleg miért nem ismeri fel az EU-s döntéshozó hogy az Amerikai gazdaság erőssége a szerzőjogi bevételek erősítése, és miért nem védi Ő is a saját piacát, a saját tudásalapú termékeivel, mondjuk a Linux alapú rendszerek támogatásával?
- Példának Németországot hoztam fel de mehetünk Bulgária felé is, persze erről nem mi döntünk hanem a kormányzat, akinek stratégiát kellene alkotnia, és itt pedig az ország határokon belül megmaradó szerzőjogi díj lehetne. Annyi sok jó magyar fejlesztés van amit lehetne támogatni.... Tehát egyértelműen kormányzati szándékra, és a mellette álló erős megingathatatlan stratégiára lenne szükség.
- Azért Linux oldalról is erősebbnek kellene lenni, gondolok itt a lobbyra. Ugyan sok szervezet próbálkozik, több kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel hogy lenyomja az óriásokat de ez pénz nélkül nem megy. Valószínű ez a leggyengébb láncszem. Itt jöhetne számításba az EU-s pénz, pl. 90%-os támogatás a 100%-ban Linux rendszert alkalmazó szervezeteknek (pl. a közigazgatásnak), cégeknek stb.
- Technológiai oldal? Itt szerintem a web oldali megoldások erőteljes növekedése várható, ami a Linux kis újába van (ez a Linux erőssége), kérem, hogy ezt ismerjék fel a döntéshozók, és milliárdokat lehet spórolni a költségvetésnek, de nem most hanem évek múlva.
Felismerni...
A korszerűsítés nem leépítés, hanem fejlesztés, amelynek van megtérülési ideje.
Az információs rendszer további előnye hogy a képzési, továbbképzési szervek, oktatási intézmények a képzés befejezését követően az ügyfél e-CV kártyáján elhelyezik a képzettséget, igazoló adatokat. A munkaadó pedig a munkavállaló képzettségeinek megfelelően biztosíthat egy teljesítmény arányos, folyamatos képzésben részesülő munkát. (életciklus képzést)
