Visszaélnek a szolgáltatók a szélessávú közműszolgáltatásokkal.

Rá szeretnék világítani arra, hogy ha ki akarunk törni a jelenlegi sereghajtó szerepkörünkből, és azt követően netán az élbolyhoz kívánnánk tartozni, akkor bizony körül kell néznünk a saját házunk portáján, hogy megkeressük azokat a fékeket, amelyek gátolják a szélessáv terjedését és megkeressük azokat az ösztönzőket amelyek viszont felgyorsítják a fejlődést.

Nézzük először is a fékeket.

- Két kezünkön megszámolhatjuk a Magyarországi szélessáv szolgáltatókat, legalábbis azokat, amelyek a piac 95%-át uralják. Egyértelműen felosztották a piacot egymás között, amiből az következik, hogy nincs verseny. Egyszerű ennek alátámasztása, nézzük meg pl. azokat a településeket ahol már valamelyik cég már rendelkezik szélessávú közművel, ott a másik már nem ruház be. (sajnos ezt a saját bőrömön is érzem, addig, amíg a jelen TV-s kábeltársaság biztosítja a szélessávot addig a másik, jelen esetben Magyarország legnagyobb infokommunikációs társasága nem fejleszt ezen a területen)

- Úgy gondolom, hogy a szolgáltatók betáraztak maguknak úgy 10 évre előre. Nem az a lényeg, hogy a szélessáv felső tartományát használjuk, hanem az, hogy ennek az alsótartományát, hogy fejlesztés nélkül bármikor legyen továbblépési, ha úgy tetszik piacmegtartó lehetőségük. Alá is tudom támasztani a fentieket, méghozzá a következőkkel: - Ha valaki egy 100 Mb/s-os szélessávot vásárol örüljön neki ha 10Mb/s rendelkezésére áll. Valójában ennyi sem áll a rendelkezésére, hisz ezeket a szolgáltatásokat már korlátozzák, pl. videó- és hangszolgáltatások prioritást kaptak, míg a hagyományos internet vagy pl. egyszerű file letöltés teljesen háttérbe szorult, örülhetünk, ha 1 Mb/s-os sebességet elérhetünk.

- Létezik Magyarországon jelenleg olyan fogyasztóvédelem, internet közműveket felügyelő hatóság, ahol be lehet jelenteni, hogy nem azt a szolgáltatást kapjuk, amire előfizettünk? Én a legutóbbi szolgáltatás megrendelésnél mindent elkövettem, hogy bebizonyítsam, hogy csalás áldozata vagyok, de egyszerűen nem volt rá lehetőségem. A 30 Mb/s-os sávszélességem átlagosan talán olyan 2-3 Mb/s-al ketyeg de ezt nem tudom bebizonyítani, hisz nincs kinek, és nincs olyan harmadik szervezet aki igazságot tehetne. A sebességet a szolgáltatók önmaguknak határozzák meg, és önmaguknak mérik. Tehát, az van, amit kapunk, és azt bizony fizetnünk kell, a szolgáltatás minőségétől függetlenül.

- Kérdés, van ma Magyarországon olyan ember, bocsánat ügyfél, aki valaha sikeresen bejutott volna valamelyik ügyfélszolgáltra (pláné akkor, ha csomagszolgáltatás éppen szünetel, amelyben még a telefon is benn foglaltatik) és elintézett volna valamit? Sajnos nekem eddig egyszer sem sikerült, akkor (bár nem akarom a 70 éves Józsi bácsi akaraterejét alábecsülni) mit tehet a többi ügyfél? Bizony nagyon kellene egy olyan ügyfélszolgálat, amely az ügyfelekért van és nem azért, hogy a vállalat előtét szervezetként lerázza az ügyfeleket.

Nézzük mik a lehetőségek

- Én a szélessávú közművet nem engedném cégek kezébe, tulajdonába venni, tartani, ugyanis akkor egyik visszaél a másik terhére. Vannak a világban jó példák, amikor is a közmű és a rajta nyújtott szolgáltatás ketté válik.

- Teljesen külön választanám az piaci alapú szolgáltatásokat, a közigazgatási szolgáltatásoktól, illetve a magánemberek számára nyújtott szolgáltatásoktól. Magyarországon a 3.6 millió lakás (család) számára egyformán, egyenértékű szolgáltatást, úgymond közműszolgáltatást biztosítanék. A piaci alapú szolgáltatásokat pl. a vállalati, céges, vállalkozói közműveket, mivel ezek más célt szolgálnak, ugyancsak más közműre építeném, az ipari parkokhoz hasonlóan, míg a közigazgatási szolgáltatásokat beleértve a központi- , területi- , helyi állami és önkormányzati szolgáltatásokat a kormányzati hálózathoz csatlakoztatnám. Ez utóbbival máris megadnám annak esélyét, hogy Magyarországon minden polgár számáras azonos szintű és színvonalú közigazgatási szolgáltatások legyenek elérhetőek.

A magyar szélessáv fejlesztésének prioritást kell kapnia

Milyen döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy az információs társadalom aktuális vívmányait kihasználva, képesek legyünk kitörni, annak előnyeit nemzetünk javára felhasználni, amely eredményeként egy erősebb és stabilabb gazdaságot és egy jobb életminőséget tudhassunk magunkénak?

Először vizsgáljuk meg, hogy az infokommunikációs szektornak van-e kulcsszerepe a gazdaságfejlesztésben? Erre a kérdésre nem kívánok mindenféle statisztikai számokkal válaszolni, hisz minden szám ezt az irányt mutatja, inkább vizsgáljuk meg a tényeket.

- A legfejlettebb országok, a klasszikus társadalmi és gazdaági berendezkedésen túl az elektronikus gazdaság fejlesztésében látják a jövő lehetőségeit.

- A jövő minden lépésében keresnünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a versenyképességünk megőrzését, illetve azokat hogy miképpen vagyunk képesek lépést tartani, követni Európa vezető gazdaságait.

- Úgy gondolom, hogy szerencsések vagyunk, hogy 2011-ben Magyarország töltheti be az Európai Unió elnökségi pozícióját, annál is inkább mivel mi leszünk azok akik az információs társadalom számára kijelölt úton először elindulhatunk.

- Az információs társadalom legfontosabb alapkövének a szélessávú internet közművet tekinthetjük, ezért Európa legfejlettebb országaihoz hasonlóan, amikor ők autósztrádákat építettek nekünk most infósztrádát kell építenünk, és lehetővé tennünk, hogy az ország minden polgára számára térben és időben a szélessáv elérhetővé váljon. Ha úgy tetszik, alapjoga legyen a széles sávhoz való csatlakozás lehetősége.

- Azért fontos hogy az igazi szélessáv mindenki számára elérhetővé váljon, mert a jövő nemzedékének oktatása már e nélkül elképzelhetetlen, elektronikus kereskedelem (ha már nem lehetünk ipari nagyhatalom) Európa közepén, költséghatékony és egyben működés-hatékony közigazgatás, és nem utolsósorban mindenki számára elérhető elektronikus szolgáltatások teljes spektruma.

A magam részéről úgy gondolom, hogy újra itt van egy vissza nem térő alkalom, amelyet ki kell tudnunk használni.