Önkormányzatok IKT eszközeinek fejlesztése

Valamikor 2002-2003 környékén az ITP pályázatok kapcsán nagyon sok önkormányzat nyert új számítógépet, hálózatot, hálózati eszközöket, alapszoftvereket. De nem elég önkormányzat, hisz 2300 önkormányzatnak kellet volna rendszert adni, ami átlagosan a kis és közepes önkormányzatokat figyelembe véve 10 gépet jelentett volna. Ez összesen kb. 4-6 Mrd Ft-os beruházással megoldható lett volna, de nem tették. Évekre rá amikor már a teljes géppark amortizálódott rájöttek hogy szolgáltatásokat is kelle adni hisz enélkül csak dízselegnek az új gépek. Számtalan esetben a két szememmel láttam hogy szekrények tetején áltak a gépek még ki sem csomagolták őket, azt mondták hogy aminek kellene az nem fut rajta, ezért mit kezdjenek ezekkel a gépekkel. A szolgáltatások kiépítését a GVOP-s pályázatok alapozták meg amelyek megteremtették a legtöbb MJ város számára a fejlesztés és fejlődés lehetőségét. Szerintem van olyan önkormányzat is ahol kiépülhetett komplex szolgáltatás, más helyeken ezeknek csak töredékét lehett létrehozni. Persze azóta eletelt 5 év, és még mindig nincs a kis önkormányzatoknak szolgáltatás. Rá jöttek hogy ezeket a szolgáltatásokat alkalmazás szolgáltatásként kellne mérni az önkormányzatokank ASP formában. Mire egyáltalán beindúlhat a szolgáltatás eltelik 7 év és még mindig senki nem gondolt arra hogy a gépek amortizálódnak, ezért kérdezem én hogyan lehet ezeken a legmodernebb (akár vékony klienses) szolgáltatásokat futtatni. Itt lenne az ideje hogy azon gondolkodjunk hogyan lehet a szolgáltatást és az IKT fejlesztést egyszerre megoldani.

A közadatok miért nem közadatok?

Egyre többször találkozom azzal a problémával hogy szolgáltatásokat kellene kiépíteni, amely valamely másik közigazgatási szolgáltatásra épül vagy azzal kellene együttműködnie. Szerintem a Microsoft előbb fog 128 bites operációs rendszert fejleszteni mint magyarországon ezt a problémát leküzdjük. Mert probléma ám a hozzáférés, sőt az is hogy tudjunk róla, hogy közpénzen milyen nyilvántartásokat, adatbázisokat tartanak fenn a közhivatalok. Van egy adatvédelmi törvényünk amely európai viszonylatban a legerősebb, már annyira erős hogy a fejlődést gátolja, ugyanakkor azt nem tudta önmagában megoldani hogy a közérdekű adatokat közérdekűségét biztosítsa, erre megalkották az információszabadság törvényt. Most mindenki megpróbálja sablonosan értelmezni, és telefonszámának közzéttételével ezt le is tudja. Semmivel sem jutottunk előrébb. Talán a legegyszerűbb lépés az kellene legyen, hogy metaadatbázis hozzunk létre a közintézményeknél nyilvántartott adatbázisokról. Ez egy szabványos leírást ad arról hogy pl. az adatbázisok mit tartalmaznak. Ennél tovább is léphetnénk ha pl. azt az adatbázist a front-office rendszren már amúgy is publikálták akkor közzé kellne tenni annak elérhetőségét a metaadatbázisban, de azt is közé lehetne itt tenni hogy milyen módon és mennyiért lehet az adatbázishoz, vagy annak adataihoz hozzájutni. Az Európai Uniós országokban 1999-ben megjent zöld könyv már nyilatkozott hogy a piacgazdaság megteremtésének egyik feltétele hogy a vállakozások egyenlő módon jussanak a köz által nyilvántartott adatokhoz. Vajon milyen piacgazdaság az ahol ezek a szabályok nem működnek?

A stratégiai tervezés haszna

Napjainkban nagyon sokan (gazdasági szervezetek, közigazgatási szervek, cilvil szervezetek stb.) megfeledkeznek arról, hogy nem lehet csak rövíd távon tervezni. Hoszú távon pedig nem érdemes tervezni viszont érdemes startégiát alkotni. Mi lenne ha... Természetesen ez nem ennyire egyszerű dolog viszont bonyolúlttá sem szabad tenni. A bonyolúlt dolgokat nehéz megérteni, ha nem látjuk az egsézet összefüggéseiben akkor nem értjük meg az illető startégiai elképzeléseit sem. A startégiai tervek elkészítése során érdemes számba venni a lehetőségeinekt, az adottságainkat, erőforrásainkat, és olyan célt megfogalmazni amely a fejlődés további lehetőségét is szába veszi. Vajon hány cégnek van kidolgozott stratégiája? Vajon hányan jegyzeték be a startégiájukba, hogy mi lesz az EU csatlakozás után, hogyan fogják magát a csatlakozás tényét kihasználni. A másik hasonló kérdés hogy hány önkormányzatnak van önkormányzati fejlesztési stratégiaája. Hányan képesek a stratégiájukat karban tartani, vagy egyáltalán hányan foglakoznak a mások által elkészített stratégia karbantartásával. Vajon csak a magyar cégek és önkormányzatok számára haszontalan a stratégiai gondolkodás és tervezés?

Informatikai fejlesztések gazdasági szervezetekre gyakorolt hatásai.

Az informatikai management mindennapjai azzal telnek hogy képesek-e a cégük számára új informatikai megoldásokat kitalálni, fejleszteni és kialakítani. Tudjuk-e hogy miért ez a nagy gyorsaság, minek kell részt vennünk ebben a fenenagy versenyben. Úgy gondolom erre csak egyetlen magyarázat létezik. A gazdasági szervezetek profitot kívánnak termelni, és ezt két féleképpen tehetik meg. Úszerű és eladható termékeket gyárt vagy szolgáltatásokat értékesít amelynek egy idő múlva növekednek a költségei. Eljön az idő amikor a piacot már nem tudjuk tovább növelni, ezért kénytelenek vagyunk a költégtakarékossági módszerekhez folyamodni. Ez pedig nem más mint korszerű technológiát használunk (ilyen például az IKT). Ezzel csökkennek a költségeink amely a profit szinten tartását eredményezi. Sajnos ezt nem lehet a végtelenségig csökkenteni van amikor a termelésben vagy szolgáltatásban kell az IKT eszközöket alkalmazni, mint hatékonyság növelő eszközök. Látjuk hogy az IKT eszköznek mindkét területen egyformán (mondhatjuk kiemelkedően magas) nagy haszna van.

Az elektronikus szolgáltatások hatásai

A közigazgatási szolgáltatások fejlesztésével, a szolgáltatások informatikai környezetben történő megoldásával azt várjuk hogy elsősorban az információs társadalom fejlődése felgyorsuljon, másodsorban azt várjuk hogy a gazdasági fejlődés sokkal intenzívebb legyen, harmadsorban pedig azt hogy maga a közigazgatás kötséghatékonyabb, gyorsabb, bürokrácia mentesebb és korszerűbb legyen. Érdekel-e egyáltalán valakit hogy mit gondol a másik oldal, kér-e egyáltalán abból, hogy az ügyeket ne személyesen, hanem az interneten intézze. Sokáig senki sem tudta hogy a bankok internetes banki szolgáltatásai elsősorban nem az embereket szolgálja, hanem a bankok működését teszi költséghatékonyabbá. Miközben órákat töltünk azzal hogy egy-egy átutalást elvégezzünk, a számlaszámok elgépelésével együtt, ahelyett hogy ezt gyönyörű ügyfélszolgálatos hölgyek tennék meg helyettünk, nem is tudjuk azt hogy mennyire kihasználnak bennünket. Vajon a közigazgatás elektronizálásától ezt várhatjuk. Mi fogunk majd otthonról mások helyett órákat az internet előtt töltve ügyeket intézni. Vajon kiszámolta-e valaki hogy átlagosan mennyi időbe kerül, mire átkeveredünk egy elfelejtett jelszó problémán, mire megtanúljuk hogy már megint újítottak és mit kell csinálni, vagy éppen azon filózunk hogy amit, csinálunk vajon jól fog-e elsülni. Vajon meddig lehet a szolgáltatásokat elektronizálni, és hol van az elektronizált és hagyományos szolgáltatások közötti határ.

Az IKT eszközök környezetromboló hatásai

Az életünk során, és itt elsősorban a mi generációnkra és az azt követő generációra gondolok, rengeteg informatikai és kommunikációs eszköz készül. Ezek az eszközök általában a csúcstechnológiát képviselik, ily módon a "tápláléklánc" csúcsán találhatók. Ebből az következik hogy mire bármilyen eszközök kifejlesztése megtörténik, vagy lejön a gyártósorról, addigra érinti szinte az összes környezetszennyezést közvetlenül vagy közvetve befolyásoló eljárást és magát a természeti erőforrások gyors csökkenését. Gondoljunk itt a mobil telefonokra, PDA-kra, lnotebookokra, pendrive-okra vagy bármilyen nyomtatóra, fénymásolóra, LCD vagy plasma tv-re. Persze a fűtés hiányában télen megfagyunk mondhatják sokan, ha fűtünk akkor szennyezzük a környezetet mondják a környezetvédők, de kell-e nekünk olyan technológiát támogatunk amely a környezetszennyezés erősödését támogatja. Sajnos ez olyan mint az infláció, előre gyorsan megy vissza pedig csak nagyon nagy energia felhasználása mellett is csak apró lépésekkel.

Infokommunikációs technológia (IKT) terjedése

Az infokommunikációs technológia fejlődése, a fejlődés gyorsasága hat a társadalmi átalakulásokra, pl. az információs társadalom kialakulására, a gazdaság fejlődésére, a környezeti erőforrások kihasználására, a közigazgatás korszerűsítésre stb. Megfigyelhető hogy mennyire mások az egyének (emberek ) igényei, mint a nagyvállalatok, a multinacionális cégek kínálata. Az hogy a kereslet kínálat valahol keresztezi egymást, és ebből üzlet származik, de az már nem mindegy hogy karajuk-e az üzletet, vagy egyáltalán ezt az üzletet akarjuk. Én úgy gondolom, hogy a fogyasztói társdalom ebben a szakaszában leginkább a cégek diktálnak, minden megmagyaráznak hogy mi jó nekünk, és miután hat a jól megszervezett PR és Marketing tervük bekaszálják a profitot, és hagynak bennünket elsüllyedni a IT szennyezés mocsarában. Ér-e annyit az IKT fejlődés ütemének gyorsítása, hogy a velejáró hátrányokat figyelmen kívül hagyjuk és csak a pillanatnyi gyönyöröket élvezzük?

információs társadalom építése...

A 2007-2013-as startégia egyik legfontosabb célkitűzése az információs társadalom (Information Society) létrehozása jelenti. Bár tudjuk hogy az információs társadalom politikai nyelvhasználatban kb. 25 éve jelen van, a társadalomtudományban pedig 40 éve ugyanakkor még nem vagyunk tizstában azzal hogy ez mit jelent. Az ipari forradalmat követően sikerült rájönnünk arra is hogy ez az ipari civilizáció volt. Ebben a korszekben amelyben óriási erőfeszítéseket teszünk azért hogy az új technikai technológiai fejlesztéseknek tered adjunk ugyanakkor keveset fordítunk a tudásalapú társadalom fejlesztésére amely megkövetelné a technikai, technológiai fejlesztést. Vannak ugyanakkor a fogyasztó társadalommalö sszefüggő problémáink amely az IKT fejlődést leginkább befolyásoló profit orinentált gazdaságban keresendő, ilyen pl. hogy a fejlődés nem a maga törvényszerűségében történik hanem szabályozott formában olykor széfek mélyén elrejtve. Sokan próbálkoznak az információs társadalom megfogalmazásával, amely felé haladunk de mi van, mi lesz a többivel? Melyek a kiakítás, kialakulás törvényszerűségei? Vajon mik az információs társadalom kiakaítását leginkább befolyásoló tényezők? Sokan felteszik nekem a kérdést hogy van-e értelme az információs társadalom kailakításának, vagy nincs, javúl-e az életminőségünk vagy nem.