Regionális önkormányzati ASP

Először is szögezzük le, nem vagyok semmi jónak az elrontója. 2006-ban kezdtem el foglalkozni először ASP alapú elektronikus szolgáltatások kialakításával. Mit is jelent az ASP? Alkalmazásszolgáltatást. Az ASP-ről nem más, mint egy fajta outsource tevékenység, amelyben nem azon kívánunk takarékoskodni, hogy az infrastruktúrát kiadjuk üzemeltetőnek, hanem azon, hogy az üzleti folyamatainkat szolgáltatásként megvásárolt alkalmazással támogatjuk meg. Mikor döntenünk kell arról, hogy magunk kívánunk infrastruktúrát fenntartani vagy üzemeltetni akkor immár olyan best-practice -ok amely alapján könnyű kiszámolni, hogy mi éri meg. Alkalmazások szolgáltatásként történő igénybevételének eldöntése már nem olyan egyszerű feladat. Nagyon sok mindent figyelembe kell venni. Pl. Milyen folyamatokhoz szeretnénk alkalmazást igénybe venni, milyen többletszolgáltatásért tudjuk igénybe venni, természetesen mennyiért, milyen életciklushoz kötődően tudjuk igénybe venni és milyen garanciális feltételekkel? Ezeket mind azért írom, mert nemrég írták ki az önkormányzati alkalmazások ASP alapon történő igénybevételére vonatkozó pályázatokat. 2006-ban még a közigazgatási hivatalnál dolgoztam és látván az óriási pazarlást úgy gondoltam, hogy minek 3200 önkormányzatnak saját informatikai központ, de tovább gondoltam és arra jutottam, hogy kistérségi szinten sem éri meg informatikai központokba beruházni, hisz anno még a 20 megyei GVOP-s pályázat beruházásai sem hoztak túl nagy fejlődést az önkormányzati igazgatásnak. Tehát maradt a régió vagy annál magasabb szint a központi. A kormánybiztos kérésére egy regionális ASP koncepciót dolgoztam ki, amelyet akkor még szavanként meg kellett magyarázni, még az informatikai szakmának is. Úgy hozta a sors, hogy átpályáztam a vállalkozói oldalra és mindjárt más megvilágításban is láthattam a tervemet, és hamar rá kellett jönnöm, hogy elve kudarcra van ítélve. Azok a szempontok, amiért úgy gondolom, hogy sem 172 kistérségi, sem 20 megyei, sem 7 regionális önkormányzati ASP központot szabad építeni, hanem kis Magyarországunkon csak egynek van helye az alábbiak:
• Mennyibe kerül a szolgáltató önkormányzatnak az ASP kiépítése?
o Nagyon sokba és nincs több pénz talán még annyi, sem mint a GVOP pályázatok esetén.
o Vagy semmibe? Mert az EU finanszírozza legalább egy részét. Ilyen alapon szoktunk ma vásárolni. Csak otthon jövünk rá hogy kidobott pénz, úgysem használjuk semmire.
• Mibe fog kerülni a fenntartás?
o Ha egymást fejik az önkormányzatok, akkor nagyon sokba. Több pénz nincs a rendszerbe csak kevesebb.
o Az üzemeltető szervezetnek akkor is ki kell fizetni az üzemeltetés költségeit, ha nem futja a bevételből. Akkor bizony a gesztor önkormányzatnak kell mélyen a zsebébe nyúlnia.
• Vajon az önkormányzati feladatok ellátása hatékonyabb lesz?
o Minden bizonnyal drágább hisz az állami feladatok támogatását is nekik kell megoldaniuk.
o Csökkenő önkormányzati költségvetés mellett, az amúgy is eléggé diverzifikált feladat és hatáskörrel rendelkező önkormányzatnak a kötelező feladati ellátásától vagy éppen az intézményi fenntartástól vonja majd el a költségvetést.
• Mennyibe kerül az önkormányzatoknak a szolgáltatás igénybevétele?
o A marketing (támogatási szerződések kötése) idején minden bizonnyal semmibe, vagy sokba. Attól függ, mennyi időbe kerül a szolgáltatás beindítása.
o Fizetni meg előbb utóbb biztosan kell, hisz a most kapott támogatást hamar fel lehet használni, és az üzemeltető előbb utóbb benyújtja az első számlát.
• Van-e még más piaci magatartáson kívül?
o Van bizony az igazgatás, az igazgatásszervezés, a jogi környezet. Ott ahol nem pénzkérdés 10 millió állampolgárnak 7 féle államigazgatást építeni, ott bizony rövid időn belül nem csak a közigazgatás hatékonysága sínyli meg, hanem maga a társadalmi, üzleti folyamat is. Az EU tagállamai nem hiába hirdetik az esélyegyenlőséget, az egyenlőtlenségek eltörlését. 7 közigazgatás bizony hét féleképpen fog működni és ez előbb utóbb a piacon is érezteti hatását.
o Számomra nagy talány hogy miért nem az önkormányzati feladat és hatáskörök támogatását célozták meg, és miért keverték bele az államigazgatási hatáskört. Miközben saját feladataik ellátásának (közgyűlések, határozatok, rendeletek) hatékonyságát sem tudják támogatni akkor hogyan, lennének képesek államigazgatási feladat és hatásköröket támogatni. Ez nem az állam feladata?
• Ki fogja majd ez a sok önkormányzatot támogatni?
o Eddig a kis önkormányzatnál a kis cégek még csak szállítottak egy-két gépet, meg némi dobozos szoftvert. A nagy cégek bizony nem nagyon akarnak odamenni, hogy csak, segítsenek. Lásd internet ellátottság. Kis önkormányzatnál csak állami támogatás mellett éri meg kiépíteni és fenntartani az infrastruktúrát.
o Majd a következő ciklus rendezi a sorokat?! Aki nem képes szolgáltatást igénybe venni, nem képes fenntartani a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges infrastruktúrát fenntartani majd összevonják, megszüntetik.
Úgy gondolom, hogy nagyon ügyes húzás az államtól ennek a pályázatnak a kiírása, csak majd le ne tagadják, hogy ki is intézte annak ellenére, hogy még a szakma is segélyért kiált.
Végül is a nagy igazság: A Magyarnak minden rosszat a saját bőrén kell először tapasztalni, még akkor is, ha a szomszédoknál már a kapura van, írva hogyan csináld. De a sok rosszban a jó, hogy mielőbb létrejön, annál előbb megbukik.
Nekem meg a fiókomban van az egységes közigazgatás kialakítását célzó központi ASP szolgáltatás létrehozását jelentő tanulmány.