Ficsor József BLOG-ja

Visszaélnek a szolgáltatók a szélessávú közműszolgáltatásokkal.

2011-02-26T21:47:00.000+01:00

Rá szeretnék világítani arra, hogy ha ki akarunk törni a jelenlegi sereghajtó szerepkörünkből, és azt követően netán az élbolyhoz kívánnánk tartozni, akkor bizony körül kell néznünk a saját házunk portáján, hogy megkeressük azokat a fékeket, amelyek gátolják a szélessáv terjedését és megkeressük azokat az ösztönzőket amelyek viszont felgyorsítják a fejlődést.

Nézzük először is a fékeket.

- Két kezünkön megszámolhatjuk a Magyarországi szélessáv szolgáltatókat, legalábbis azokat, amelyek a piac 95%-át uralják. Egyértelműen felosztották a piacot egymás között, amiből az következik, hogy nincs verseny. Egyszerű ennek alátámasztása, nézzük meg pl. azokat a településeket ahol már valamelyik cég már rendelkezik szélessávú közművel, ott a másik már nem ruház be. (sajnos ezt a saját bőrömön is érzem, addig, amíg a jelen TV-s kábeltársaság biztosítja a szélessávot addig a másik, jelen esetben Magyarország legnagyobb infokommunikációs társasága nem fejleszt ezen a területen)

- Úgy gondolom, hogy a szolgáltatók betáraztak maguknak úgy 10 évre előre. Nem az a lényeg, hogy a szélessáv felső tartományát használjuk, hanem az, hogy ennek az alsótartományát, hogy fejlesztés nélkül bármikor legyen továbblépési, ha úgy tetszik piacmegtartó lehetőségük. Alá is tudom támasztani a fentieket, méghozzá a következőkkel: - Ha valaki egy 100 Mb/s-os szélessávot vásárol örüljön neki ha 10Mb/s rendelkezésére áll. Valójában ennyi sem áll a rendelkezésére, hisz ezeket a szolgáltatásokat már korlátozzák, pl. videó- és hangszolgáltatások prioritást kaptak, míg a hagyományos internet vagy pl. egyszerű file letöltés teljesen háttérbe szorult, örülhetünk, ha 1 Mb/s-os sebességet elérhetünk.

- Létezik Magyarországon jelenleg olyan fogyasztóvédelem, internet közműveket felügyelő hatóság, ahol be lehet jelenteni, hogy nem azt a szolgáltatást kapjuk, amire előfizettünk? Én a legutóbbi szolgáltatás megrendelésnél mindent elkövettem, hogy bebizonyítsam, hogy csalás áldozata vagyok, de egyszerűen nem volt rá lehetőségem. A 30 Mb/s-os sávszélességem átlagosan talán olyan 2-3 Mb/s-al ketyeg de ezt nem tudom bebizonyítani, hisz nincs kinek, és nincs olyan harmadik szervezet aki igazságot tehetne. A sebességet a szolgáltatók önmaguknak határozzák meg, és önmaguknak mérik. Tehát, az van, amit kapunk, és azt bizony fizetnünk kell, a szolgáltatás minőségétől függetlenül.

- Kérdés, van ma Magyarországon olyan ember, bocsánat ügyfél, aki valaha sikeresen bejutott volna valamelyik ügyfélszolgáltra (pláné akkor, ha csomagszolgáltatás éppen szünetel, amelyben még a telefon is benn foglaltatik) és elintézett volna valamit? Sajnos nekem eddig egyszer sem sikerült, akkor (bár nem akarom a 70 éves Józsi bácsi akaraterejét alábecsülni) mit tehet a többi ügyfél? Bizony nagyon kellene egy olyan ügyfélszolgálat, amely az ügyfelekért van és nem azért, hogy a vállalat előtét szervezetként lerázza az ügyfeleket.

Nézzük mik a lehetőségek

- Én a szélessávú közművet nem engedném cégek kezébe, tulajdonába venni, tartani, ugyanis akkor egyik visszaél a másik terhére. Vannak a világban jó példák, amikor is a közmű és a rajta nyújtott szolgáltatás ketté válik.

- Teljesen külön választanám az piaci alapú szolgáltatásokat, a közigazgatási szolgáltatásoktól, illetve a magánemberek számára nyújtott szolgáltatásoktól. Magyarországon a 3.6 millió lakás (család) számára egyformán, egyenértékű szolgáltatást, úgymond közműszolgáltatást biztosítanék. A piaci alapú szolgáltatásokat pl. a vállalati, céges, vállalkozói közműveket, mivel ezek más célt szolgálnak, ugyancsak más közműre építeném, az ipari parkokhoz hasonlóan, míg a közigazgatási szolgáltatásokat beleértve a központi- , területi- , helyi állami és önkormányzati szolgáltatásokat a kormányzati hálózathoz csatlakoztatnám. Ez utóbbival máris megadnám annak esélyét, hogy Magyarországon minden polgár számáras azonos szintű és színvonalú közigazgatási szolgáltatások legyenek elérhetőek.

A magyar szélessáv fejlesztésének prioritást kell kapnia

2011-02-26T20:37:00.000+01:00

Milyen döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy az információs társadalom aktuális vívmányait kihasználva, képesek legyünk kitörni, annak előnyeit nemzetünk javára felhasználni, amely eredményeként egy erősebb és stabilabb gazdaságot és egy jobb életminőséget tudhassunk magunkénak?

Először vizsgáljuk meg, hogy az infokommunikációs szektornak van-e kulcsszerepe a gazdaságfejlesztésben? Erre a kérdésre nem kívánok mindenféle statisztikai számokkal válaszolni, hisz minden szám ezt az irányt mutatja, inkább vizsgáljuk meg a tényeket.

- A legfejlettebb országok, a klasszikus társadalmi és gazdaági berendezkedésen túl az elektronikus gazdaság fejlesztésében látják a jövő lehetőségeit.

- A jövő minden lépésében keresnünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a versenyképességünk megőrzését, illetve azokat hogy miképpen vagyunk képesek lépést tartani, követni Európa vezető gazdaságait.

- Úgy gondolom, hogy szerencsések vagyunk, hogy 2011-ben Magyarország töltheti be az Európai Unió elnökségi pozícióját, annál is inkább mivel mi leszünk azok akik az információs társadalom számára kijelölt úton először elindulhatunk.

- Az információs társadalom legfontosabb alapkövének a szélessávú internet közművet tekinthetjük, ezért Európa legfejlettebb országaihoz hasonlóan, amikor ők autósztrádákat építettek nekünk most infósztrádát kell építenünk, és lehetővé tennünk, hogy az ország minden polgára számára térben és időben a szélessáv elérhetővé váljon. Ha úgy tetszik, alapjoga legyen a széles sávhoz való csatlakozás lehetősége.

- Azért fontos hogy az igazi szélessáv mindenki számára elérhetővé váljon, mert a jövő nemzedékének oktatása már e nélkül elképzelhetetlen, elektronikus kereskedelem (ha már nem lehetünk ipari nagyhatalom) Európa közepén, költséghatékony és egyben működés-hatékony közigazgatás, és nem utolsósorban mindenki számára elérhető elektronikus szolgáltatások teljes spektruma.

A magam részéről úgy gondolom, hogy újra itt van egy vissza nem térő alkalom, amelyet ki kell tudnunk használni.

"e-TAJ" kártya vagy szolgáltatás

2011-01-09T18:06:00.001+01:00

e-TAJ kártya

Olyan sok szó esik manapság az e-TAJ kártyáról, ráadásul Romániában éppen mostanság vezetik be az új e-TAJ kártyát, úgy gondoltam, hogy egy kis összefoglalót adok arról, hogy hol tartunk és véleményem szerint milyen irányba kellene Hazánkban az ezzel kapcsolatos gondolkodást ösztönözni.

Mi célt szolgál a TAJ kártya?

Lejjebb a jogszabály pontos megfogalmazást ad, de röviden az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének igazolására szükségesek. Ez sem teljesen igaz, ugyanis ha valaki elveszti, akkor is hozzájut a szolgáltatásokhoz, csak kicsit hosszadalmasabban ellenőrzik a jogosultságot (pl. személyi adatokat tartalmazó igazolvány, o-line lekérdezés), de jogosultság hiányában is kaphatnak egészségügyi szolgáltatást (pl. sürgősségi ellátás, vagy pl. hajléktalanok). Összefoglalva a TAJ kártya esetében a jogosultság ellenőrzésének gyorsaságát lehet befolyásolni)

Egyáltalán mi az a jogosultság?

4 szereplőt lehet megkülönböztetni: 1. EÜ szolgáltatást igénybevevő személy, 2. EÜ szolgáltatást nyújtó intézmény, 3. A finanszírozó intézmény OEP, 3 az Állam amely a játszótér jogszabályi kereteit megteremti.
- Jogosultságot akkor lehet szerezni (TAJ kártyát kapni) ha valaki fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulásokat (ez egy külön írásnak szánom) ha valaki tehát fizeti a biztosítás fenntartásához szükséges díjakat.
- Jogosultságot igazolni a TAJ kártyával lehet, amelyet az illetékes Egészségbiztosítási Pénztárban lehet, a szükséges formanyomtatvány kitöltése esetén.
- Az egészségügyi szolgáltató szerződést köt az OEP-el bizonyos engedélyezett EÜ szolgáltatások biztosítására. Az OEP a EÜ szolgáltatónak kifizeti azokat a szolgáltatásokat amelyeket jogosan vettek igénybe. A jogosság nagy részét a TAJ kártya igazolja.
- A TAJ kártya a fentiek alapján egy múltbeli fennálló munkaviszonyt, az alapján fizetett hozzájárulás esetleges meglétével függ össze. Viszont néha utólag tudjuk, meg hogy bizony a munkáltató ezeknek a hozzájárulásoknak a megfizetését elmulasztotta.

Javasolt megoldás

Kiemelt célként szerepel a probléma megoldása a Digitális Magyarország tervben. A különbség az eddig leírtakhoz, hogy a jelenlegi papíralapú TAJ kártya helyett elektronikus TAJ kártyát kívánnak kibocsátani. Számomra nem teljesen világos hogy miképpen szeretné a kormányzat megoldani, ezért a magam kompetenciái alapján egy ésszerű javaslatot tudok csak megfogalmazni.
Valószínű nem az Én „ésszerű” javaslatom lesz a mérvadó, hanem majd a kártya lobby törekvései. Az állampolgári kártyánál már leírtam a magam egy kártyás javaslatát, tehát nem fogom, magam újra ismételi. Annyi bizonyos hogy nem olyan kártyára van szükség, amely a TAJ számot vagy ennek elektronikus változatát hordozza, hanem olyanra amely az autentikációs adatok megadása során alkalmas a szolgáltatások igénybevételének gyors, hatékony ellenőrzésére.

Jogszabályi háttér (hatályossága nem ellenőrzött)

Ebtv. 29. § (3) A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.
A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló okmányt köteles bemutatni.
Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelőzően, a TAJ számot igazoló okmány bemutatását, vagy ennek hiányában a meghatározott adatok hitelt érdemlő igazolását követően, az OEP nyilvántartásában közvetlenül elektronikus úton (on-line) ellenőrzi, hogy a személy a nyilvántartásban az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultként szerepel-e. A 14. életévét be nem töltött személy esetében az ellenőrzést minden egészségügyi szolgáltatónak egyszer, az adott személy első alkalommal történő ellátása során kell elvégeznie. Az ellenőrzést adott ellátási formában egy napon nyújtott szolgáltatások számától függetlenül egyszer kell elvégezni.
A JOGOSULTSÁGÁT TAJ-SZÁMMAL IGAZOLNI NEM TUDÓ BELFÖLDI SZEMÉLY SÜRGÕSSÉGI ELLÁTÁSA ESETÉN a szolgáltató köteles vizsgálni, hogy az Eütv. 142. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint nyújtott ellátások költségei behajthatóak-e más forrásból.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN TARTÓZKODÓ BETEG SÜRGÕ SSÉGI ELLÁTÁSA ESETÉN a szolgáltató köteles vizsgálni, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerint nyújtott ellátások költségei behajthatóak-e más forrásból.

Állampolgári kártya

2011-01-06T12:03:00.000+01:00

Állampolgári kártya

A cél az, hogy az állam minden állampolgár számára olyan kártyát bocsásson ki, amellyel felhasználóbarát módon, gyorsabban és kevesebb bürokrácia mellett hozzáférést biztosítson az állami szolgáltatásokhoz. Nagyon pozitívnak tűnik, hogy a kártyaarzenál helyett immáron csak egy kártyában gondolkodhatunk.

Némi egyszerűbb megközelítést javasolnék néhány félreérthető, vagy előreláthatólag bonyolultabb megoldások helyett, ilyen például az, hogy a kártyával történő személyazonosítás helyett használjuk inkább az autentikációt (azonosítás). Ez azért is jobb megfogalmazás, mert jobban meg tudjuk határozni a célt: az állampolgár az állami-, különösen az elektronikus szolgáltatások igénybevétele során azonosítja magát.

A fentiekhez elvileg bármilyen megoldás használható lenne, még kártya nélkül is megoldható ugyanakkor rögtön fogalmazzunk meg egy újabb követelményt, amely a biztonság maximalizálására való törekvést jelenti. Nyilván egy „kártya” olyan többlet biztonsági megoldást is tartalmaz, amit mondjuk egy felhasználónév/jelszó páros nem tartalmaz. Ilyen megoldás lehet egy digitális kulcs (jelenlegi technikai követelmények között a visszafejtése nem kifizetődő) is.

A következő lépés, hogy minden állampolgárnak legyen egy ilyen, csak hozzá kötődő, digitális kulcs (fogalmazhatnék úgy is, hogy digitális aláírás privát és publikus kulcsa, amelyet az állam állít ki, de ezt pont a kártya lobby miatt nem tenném), amely aktiválása esetén a személyi kapcsolatot meglétét egy biztonsági kóddal (Pinkód) azonosítja (ez jelen körülmények között még megjegyezhető).

A következő lépésben az Európai kártyaszabványnak megfelelően alakítsuk ki, adjunk a kártyának biztonsági jegyeket (az EU szabványok szerint egy ilyen kártya akár 1000 ilyen jegyet is tartalmazhat) amelyek azt a célt szolgálják, hogy a kártya minél kevésbé legyen hamisítható. További előnye pedig az, hogy ráírhatunk minden olyan személyes adatot (név, fénykép, azonosítószám stb.), amely elégséges ahhoz, hogy a személyt az ügyintéző az elektronikus rendszer működésének hiányában is azonosítsa.

Az alapokkal készen is állunk. Az elektronikus állami szolgáltatások igénybevétele esetén otthon, vagy hivatalban, vagy orvosnál, azonosításra használhatjuk a kártyánkat, ügyindítás esetén, nyomon követhetjük az ügyünk alakulását, vagy bármely kormányablaknál lekérdezhetjük, vagy pótolhatunk stb., vagy az orvosnál hozzáférést biztosítunk az életutunkat leíró e-kórlaptár adataihoz. Másrészt ezt akkor is megtehetjük, ha éppen az állami működés akadozik, hisz a kártya külsőleg is hordozza a szükséges azonosítókat.

Valószínűleg sokakban felmerül, hogy hol van a személyi szám, hol van a TAJ szám és hol van az Adószám stb. Nos ezek az azonosítók mindegyike a saját adatbázisában várja hogy a kártya gazdája az azonosítási eljárás során azonosítsa magát pl. az egészségügyi rendszerben és hozzáférhessen a szolgáltatásokhoz. (tehát a TAJ számot nem biztos, hogy rá kell tenni a kártyára). Vizsgáljuk meg azt is, hogy mi lenne akkor, ha növelnénk a kártya információmennyiségét, pl. adattároló chipet helyezünk a kártyára.

A kártya ilyen módon kezd meghízni (valószínűleg a lobby hamar kimeríti a lehetőségeket, de ez normális dolog), hordozhatja például az orvosi vizsgálat adatait, a receptet, a kórlapot. Erre abban az esetben van szükség és csak arra az időre, amíg az elektronikus kapcsolat nem működik (pl. kis település háziorvosa esetében). Abban a pillanatban, amikor a kapcsolat újra fennáll és aktiváljuk, a kártyát úgy az adatok rá vagy le kerülnek a kártyáról. (ez már egy nagyfokú szinkronizálásra alkalmas informatikai rendszert feltételez, amely középpontjában ott áll egy központi rendszer).

Nézzünk további jó/extrém példákat, amelyek alapvetően összepasszolnak a Digitális Magyarország tervben megfogalmazottakkal. Kifizetjük a közlekedési jegyünket otthon a házi bank használatával, és a közlekedési társaság rátölti a kártyára a jegyünk, vagy bérletünk titkosított azonosító párját. Ezt akár a bérletpénztárban is megtehetjük, oly módon, hogy elkérik a kártyánkat és a fizetés után hasonlóan ráírja az adatokat a kártyára.

Nem biztos, hogy mindent tökéletesen végiggondoltam ebben a rövid cikkben, az viszont egyértelműen látható, hogy a terv ezen része kiválóan támogatja a kitűzött célt, miszerint olyan kártyát bocsássunk ki amely ténylegesen egyszerűsíti, segíti, és gyorsabbá teszi az állampolgár, állam kapcsolatát.

Ficsor József, CISM

Laptop csere a civil társadalom szintjén

2011-01-02T18:07:00.001+01:00

Az alábbi koncepció alapján, ha a Magyarország háztartásaiban található korszerűtlen számítógépeket, egy év alatt lecserélnék új korszerű és energiatakarékos számítógépekre, és ezt a cserét az állam különböző módokon támogatná, akkor ezen a tranzakción az állam költségvetési bevételei növekednek, a háztartások energiaköltségei csökkennek, nő az IT szektor jövedelmezőségi szintje, és nő a foglalkoztatottak száma.

1. Alap adatok:

A háztartások száma Magyarországon A KSH 2007 –es adatai alapján: 3 810 600 Fő
A TÁRKI 2007-es adatai alapján, háztartások 49%-ban, legalább 1 db. asztali számítógépet használnak: 1 867 194 Db.
Az asztali számítógépek átlag fogyasztása a (400W-os táp, és 100W-os monitor) mellett kb. 400W
A notebook, netbook átlag fogyasztása (pl. a töltő 60W,) 60W
2007-ben a háztartási áramellátás költségei 39Ft/KWh

2. Mennyi a háztartások energia, és költség megtakarítása, ha minden háztartásban a korszerűtlen számítógépeket korszerű laptopokra cserélik?

A háztartások internetezési szokásai alapján, napi 4 óra géphasznát esetén a korszerűtlen asztali számítógép fogyasztása (1 640 óra esetén): 584 KW
A háztartások internetezési szokásai alapján, napi 4 óra géphasznát esetén a notebook számítógép fogyasztása (1 640 óra esetén): 87,6 KW
A háztartások internetezési szokásai alapján, napi 4 óra géphasznát esetén a korszerűtlen asztali számítógép energiaköltsége (1 640 óra, és 39Ft/KWh esetén): 22 776 Ft
A háztartások internetezési szokásai alapján, napi 4 óra géphasznát esetén a notebook számítógép energiaköltsége (1 640 óra, és 39Ft/KWh esetén): 3 416 Ft

Ha minden háztartásban lecserélik a régi gépeket, akkor a gépenként elérhető energia megtakarítás:
85%
Ha minden háztartásban lecserélik a régi gépeket, akkor a gépenként elérhető energiaköltség megtakarítás: 19 360 Ft

3. A cseréből származó költségvetési bevételek, veszteségek
A számítás során a következő notebook árat használjuk (120 000 Ft + 25% Áfa): 150 000 Ft

Az állam ÁFA bevétele az 1 867 194 Db. Számítógép eladását követően: 56 015 820 000 Ft
Az állam ÁFA bevétele az asztali számítógépek fogyasztása után: 8 505 442 109 Ft
Az állam ÁFA bevétele az asztali számítógépek fogyasztása után: 1 275 816 316 Ft
Az energiaköltség csökkenésből eredő állami ÁFA bevétel kiesés: - 7 229 625 792 Ft
Az állami költségvetés bevétele a csere esetén: +48 786 194 208 Ft

4. Hogyan lehetne ösztönözni a csereprogramot?

Ha az állam a csereprogramban résztvevő számítógép ÁFÁ-ját 50%-al csökkenti, akkor az ÁFA bevétel a következő összeggel csökken: - 28 007 910 000 Ft
Ha minden eladott notebook mellé 5 000 Ft értében egyszeri internet utalványt ad, akkor az ÁFA bevétel a következő összeggel csökken: - 9 335 970 000 Ft
Ha minden eladott gép után ad 5000 Ft oktatási támogatást, amelyet az erre a célra akkreditált intézményekben lehet beváltani: - 9 335 970 000 Ft

5. Az ösztönző program kapcsán fennálló pozitívumok:

Az állami bevétel alakulása az ösztönző programot követően: +2 106 344 208 Ft
Minden háztartás a 150 000 Ft-os gép árából 15 000 Ft-ot elengednek, így az ára: - 15 000 Ft
Minden háztartás egy év alatt 19 360 Ft –ot takarít meg az energiafosztás csökkentésével, mely továbbcsökkenti a gép árát: - 19 360 Ft

Minden háztartás kap egy egyszeri 5000 Ft-os internet utalványt - 5 000 Ft
Minden háztartás kap egy egyszeri 5000 Ft-os oktatási utalványt - 5000 Ft

6. Közvetett pozitívumok:

• Energia felhasználás csökkentése, 85%-al kevesebb lesz az energia felhasználás
• IT piac fellendítése, 1 800 000 notebook-ot kell eladni
• Felnőttoktatás támogatása, 1 800 000 embert kell legalább 5 órában képezni
• Internet elterjedés támogatása, legalább 1 havi nagy sávszélességű, internet számlája
• Az állam által támogatott gépek után biztosított szerviz, legalább 2000 Fő megmaradását vagy a foglalkoztatottság további növekedését jelenti.

Klaszterek, mint a gazdaságfejlesztés kulcsa

2011-01-02T18:02:00.001+01:00

Klaszter fogalma:

A regionális klaszter (clustering = csoportosulás, csomósodás) Porter (2000.) szerint: „egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér) intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja.” Lényegében adott tevékenységi körben működő egymással valamilyen kapcsolatban álló vállalkozások és intézmények földrajzilag koncentrált csoportja, amelyek hasznosítják a lokális technológiai externáliák számtalan variánsát a tudás megosztásától és a tudás túlcsordulásától (spillover) a kezdő cégek (start-up) magas arányáig.

A klaszter nem más, mint egy iparághoz tartozó független vállalatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relative nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, hasonló, vagy ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani

Olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze .

A klaszter gazdasági társaságok, magán, állami és önkormányzati intézmények, szakmai és egyéb szervezetek laza, üzleti együttműködéseken nyugvó hálózata, amelyek működése egy iparághoz kapcsolódik, amelyek földrajzilag közel helyezkednek el egymáshoz. A klaszter intézményei közötti együttműködés széleskörű, s arra irányul, hogy a vállalkozások a földrajzi közelséget, egymáshoz illeszkedő tevékenységüket, továbbá az üzleti kapcsolatokat kihasználva szinergiát érjenek el egy adott iparágban, s növeljék saját versenyképességüket, és ezen keresztül erősítsék a térség gazdasági fejlődését.

Hálózat szervezése informatikai KKV-k regionális együttműködésére. Gyakran tapasztalható, hogy az informatikai témájú tendereken, közbeszerzéseken a KKV kategóriába tartozó vidéki székhelyű informatikai vállalkozások egyedül nem tudnak sikeresen pályázni a saját régiójukban sem. Ezen a halmozottan hátrányos helyzeten összefogással, fokozott együttműködéssel lehet javítani, így a résztvevő vállalkozások versenyképességét fejleszteni, mind az értékesítési, mind a beszerzési oldalon.

A klaszter jogi státusza

A Klaszter tagja az a közvetlenül vagy közvetve az informatikai szektorhoz kapcsolódó természetes vagy jogi, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, intézmény, egyéb szervezet, közhasznú szervezet lehet, amely az Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezésékkel egyetért, azokat magára nézve kötelezőnek elfogadja és Belépési Nyilatkozatát a Klaszter Bizottság elfogadja.

A Klaszter státuszát igazoló dokumentumok:
• Alapító Okirat
• Szervezeti és Működési Szabályzat (lásd a pécsi klaszter SzMSz-ét csatoltam)
• Belépési Nyilatkozat

Megjegyzés: Jogszabály nem rendezi a klaszter státuszát.

A klaszter lényegi tulajdonságai:

A klaszter alapvetően egy olyan megoldás, amelynek előnyei az összefogásban rejlenek.

Magyarországon a vállalkozásösztönzés, az innováció, az exportképes termékek és szolgáltatások előállításának támogatására különböző pályázati programokat dolgoztak ki. Lásd az NFÜ-k és RFÜ-k által kiírt számtalan pályázati megoldás, amelyek sok esetben jelentkezés hiányában (nem eléggé ismert) második körben voltak csak képesek eredményes pályázatokat befogadni.

Vannak olyan fejlesztési és ösztönző pályázatok, amelyeken csak a klaszterbe tömörültek vehetnek részt. A kezdeti nehézségek leküzdését követően a klaszterek hatékonyságának megőrzését egy bonyolult mutatószám monitoring rendszerrel kívánták (kívánják) fenntartani.

A klaszter esetében a klasztermenedzsment (gesztor cég) pályázik, saját számlával és működési környezettel rendelkezik. A működési környezetet akkreditáltatni is szükséges, ugyanis nagyobb eséllyel indulhat pályázatokon.

A klaszter szervezete és tisztségviselői
• Taggyűlés (A klaszter tagjai)
• Irányító bizottság
• Tagozatok
• Tudományos testület
• Menedzsment szervezet (gesztor cég, a klaszter operatív irányítója)
• Klaszter menedzser
Tisztségviselők:
• Klasztertaggyűlés elnöke
• Irányítóbizottság elnöke
A klasztermenedzsmenthez kapcsolódó (kapcsolható) tevékenységek:

• Adminisztráció, kapcsolattartás, új tagok felkutatása;
• Benchmarking klub üzemeltetése, jó megoldások feltárása és adaptálása, üzletember találkozók szervezése;
• Projektgenerálás, közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése;
• Előadások, kiállítások, konferenciák szervezése, valamint hazai és külföldi tanulmányutakon, konferenciákon való részvétel;
• A klaszterek tevékenységéhez kapcsolódó pályázati, szakértői, kompetencia, termelési, innovációs, beszállítói, logisztikai adatbázisok létrehozása és azok alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára;
• Marketing, piacelemző és piackutató tevékenység, közös arculat kialakítása, igényfeltáró kutatások
• A projekthez közvetlenül kapcsolódó általános célú oktatás, képzés, betanítás;
• A projekthez közvetlenül kapcsolódó speciális célú oktatás, képzés, betanítás;
• Információs technológia-fejlesztés, beleértve közös informatikai platform kialakítását vagy továbbfejlesztését, az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatását is

Új ügyfélszolgálati modell

2011-01-02T17:55:00.001+01:00

A jelenlegi, magyarországi önkormányzati rendszer (3200 önkormányzat, 2200 önálló (körjegyzőségi) jegyzői hivatal) fejlesztése, fenntartása és működtetése már igazolta, hogy mind világviszonylatban, mind szűkebb vett (Európai) regionális szinten a legköltségesebb megoldások közé tartozik. Az állampolgárok szempontjából nem jelent előnyt, ha a szakmailag (pl. építéshatóság) komplexebb ügyeket a kis és közepes önkormányzatok saját hatáskörben intéznek (nincs meg a megfelelő szaktudás, technikai háttér stb.)

Az elmúlt 10 év (az okmányirodai rendszer fejlesztése és bevezetése 2000-ben történt) ügyintézési gyakorlata, beleértve az elektronikus ügyintézést is, igazolta, hogy az okmányirodákba telepített megoldásokat az ügyfelek elfogadták és megbízható megoldásnak tartják. Az azóta eltelt időszakban az okmányirodákban intézett ügyek száma megnőtt, viszont gyakorlatilag a szűkre szabott önkormányzati megoldások (olykor melléképületeket szabtak át, pl. istállókat) nem teszik lehetővé a további fejlődést.

A jelenlegi koncepció lényege, hogy egy átfogó ügyfélszolgálati fejlesztés eredményeként létrejöhessen egy komplex ügyfél-kiszolgálási megoldás. Ez a megoldás magában hordozza, egy új egységes építészetileg újszerű és korszerű ügyfélszolgálati irodák létrehozását, ahol alapvetően az ügyfelek köré szerveződik az állami és önkormányzati ügyek intézése. A kistelepüléseken függetlenül a kormány jövőbeni önkormányzati átalakítási koncepciójától megmaradnak, sőt létrejönnek a kis és közepes települési ügyfélszolgálati irodák, amelyek befogadják a helyi polgárok, vállalkozások ügyeit.

Az újszerű ügyfélszolgálati modell fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a központi államigazgatás rendszerei egymással egységes nyelven kommunikáljanak, elérhetővé tegyék az ágazati alkalmazásaikat, központilag fejlesszék és működtessék, az ügyfélszolgálat kiszolgáló rendszereket. Ilyen módon az állampolgárok, vállalkozások bárhol az országban (még a legkisebb településen is) azonos kiszolgálásban részesülnek. A kis és közepes önkormányzatokon ügyfélszolgálati irodák, a nagy településeken városokban pedig ügyfélszolgálati központok működnek.

A fejlesztéshez egy új önkormányzati modellre, új ügyfélbarát kiszolgálás megoldásra van szükség, megtartva az okmányiroda koncepció eddig elért vívmányait. Az ügyfélszolgálati rendszer ilyen módon történő fejlesztése az elektronikus ügyintézés helyi és területi szintű támogatásában egy újabb lökést képes adni, amely az állami és önkormányzati költséghatékonyságot javítja.

Közüzemi számlák új megvilágításban

2011-01-02T17:51:00.002+01:00

Magyarországon a közszolgáltatások legrendezetlenebb hányadát a közüzemi szolgáltatások (víz, csatorna, áram, gáz, telefon, internet stb.) jelentik, amelyek minden állampolgárt (családot) így-úgy de közvetlenül érintenek. A közüzemi szolgáltatások ügyfeleket érintő környezete (szerződéskötés, szerződésmódosítás, ügyintézés, számlázás, ügyfélszolgálat) minden egyes szolgáltatást érintően más és más.

Minden közüzemi szolgáltatóban valamilyen módon jelen van az állam, az önkormányzat, mint tulajdonos. A közüzemi szolgáltatások többsége rendelkezik valamilyen állami önkormányzati támogatással, amelyek az ügyfeleket érintően más és más módon jelenik meg (pl. támogatás mértéke stb.), amely az ügyfelek számára egy átláthatatlan szolgáltatási és számlázási káoszt okoznak.

Az ügyfél oldaláról megvizsgálva, a közüzemi szolgáltatók a szolgáltatási szerződéseiket a magyar jogi-igazgatási környezettel támogatva építették ki, amely leginkább a szolgáltatóknak kedvez. Hiányzik az egységes, az ügyfelek számára is világos szerződéses rendszer, amelyben az ügyfél számára is biztosítva vannak, az azonos feltételek és jogorvoslati lehetőségek. Önmagában egy egységes szerződés-kötési és nyilvántartási rendszer is rengeteg pozitívummal járna. Ebben a rendszerben az ügyfél csak egyszer jelenik meg.

A másik óriási problémát a közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálatai jelentik. Ki lehet jelenteni, hogy az államigazgatási bürokrácia a közüzemi szolgáltatók bürokráciájához képest már egy kellemes megoldás. A harmadik problémát a számlázás jelenti, amelyben az ügyfélnek a legcsekélyebb beleszólása sincs. A számlák tartalmának értelmezése pedig olykor erőn felüli igénybevételt jelent.

A koncepció lényege, hogy a közüzemi szolgáltatóknak létre kell hozni egy szolgáltatási központot, amely a szolgáltatáson kívül minden más ügyben képes kezelni az ügyfél érdekeit. Az ügyfelek a közüzemi szolgáltató központtal kötnek szerződést, egy vagy több közüzemi szolgáltatásra. A szolgáltató központ az állammal (önkormányzattal) közösen állapítja meg a szolgáltatás támogatásának tételeit, valamint köti meg a szerződést a szolgáltatóval. Ilyen módon megfosztva a szolgáltatót mindennemű „hatósági” jogkörtől. A közüzemi szolgáltató bocsájtja ki a számlát, amely csak a legfontosabb tételeket (az ügyfél által is közérthető módon) tartalmazza. A közüzemi szolgáltató központ létrehozza a központi ügyfélszolgálatát, amely minden szolgáltatás tekintetében azonos módon képes kezelni az ügyfelek panaszait.

Az állam számára egy világos, áttekinthető támogatási rendszert képes biztosítani, az ügyfelek részére egy egyszerűbb szolgáltatás igénybevételt, egy egyszerűbb és áttekinthetőbb számlázási struktúrát, és egy egyszerűbb ügyfél-barátiabb kiszolgálást. A szolgáltatók részére egy egyértelmű szolgáltatási követelmény- és elszámolási rendszert biztosít. A koncepció megvalósításához a kormányzati szándék mellett egy új szervezeti struktúrára is szükség van. Ennek a szervezetnek meg kell teremteni azt a szerződéskötési, ügyfélszolgálati és elszámolási informatikai rendszert, amely ezeket az előnyöket minden érintett részére egyaránt képes biztosítani.

A család fogalmi körének rendezése

2011-01-02T17:48:00.001+01:00

Magyarországon közel 3 900 000 háztartás van, de vajon hány család van, mit jelent a család, milyen fogalommal lehet a családot definiálni, és mely jogszabályban célszerű a családot rendezni. Ma Magyarországon nagyon nehéz megmondani, hogy hány család van, ugyanis a családra vonatkozó fogalmak keverednek, a jogszabályok különböző módon közelítik meg a család fogalmát.

A személyadat és lakcímnyilvántartás tartalmazza a szülő gyermek kapcsolatot, de azt nem hogy adott esetben egy családról vagy több családról van-e szó. A családjogi törvény (Cstv.) szinte mindent tartalmaz, amit a családról tudni kell (kapcsolatok, házastárs, gyámság stb.), ugyanakkor a család fogalmát ez sem rendezi. A családok támogatásáról szóló törvény a családot, mint alapvető egységet fogalmazza meg, ugyanakkor a család tulajdonságait (család, nagycsalád, többgyermekes család stb.) és kapcsolatait (mely családhoz tartozik) nem rendezi.

Hol jelentkezik problémaként a család fogalmának rendezetlensége? Először is az adózási rendszerben, ugyanis a családhoz való tartozást nem veszi figyelembe, ezzel együtt az egy főre eső jövedelem terheinek megállapítása során nem a családot, hanem az egyént veszi csak figyelembe. A helyi (önkormányzati) jogszabályokban, pl. az ingatlanadózásban, a gépkocsi súlyadó, stb. az adókedvezmények meghatározása során a család fogalma meg sem jelenik. Több esetben előfordul, hogy a gyermekgondozási (GYES, GYED) díjakhoz, vagy a családi pótlékhoz kötik a kedvezményeket, de az is előfordul, hogy gyermekszámhoz és korhatárhoz kötik. Pl. a 3 gyermekes család, ahol az egyik gyermek betöltötte a 18. élet évét az már nem tartozik a kedvezményezettek (adókedvezményben részesülők) közé, ugyanis ez által megszűnt a kedvezmény, akár kap családi pótlékot, akár nem vagy akár még középiskolás vagy akár nem.

A család fogalmának rendezése kapcsán milyen fejlesztéseket és hol kellene végrehajtani? Elsősorban törvényi szinten kellene rendezni a család fogalmát. Elsősorban a családjogi törvényben, másodsorban a személyadat és lakcímnyilvántartás jogszabályi keretein belül. Adatbázis szinten a személyadat és lakcímnyilvántartás tulajdonságadatainak kibővítésével rendezhető a nyilvántartás központi eleme. Az adatok rendbetételét több módon is el tudjuk képzelni, egyik megoldás lehet az adóbevallással egy időben kitöltendő űrlapon keresztül történő adat felvételezés, a másik megoldás lehetne a 2011-es népszámlálás, amely hasonlóképpen rendezhetné az elsőkörös adatrögzítést. Az adatok karbantartását pedig a személyi adat nyilvántartáshoz kötődően, egy új ügymenethez lehetne kapcsolni.

A rendszer ilyen módon történő megalapozása, létrehozása és fenntartása a Magyar Kormány család politikájával kapcsolatos összes tervét képes kiszolgálni.

Elektronikus kereskedelm fejlesztése

2011-01-02T17:44:00.001+01:00

A fejlett gazdaságok esetében, a termelő és szolgáltató iparágak között, nemzetközi viszonylatban is ez utóbbi jelenti a gazdasági húzóerőt. Az elektronikus szolgáltatások aránya (Európai és világviszonylatban is) az elmúlt évtizedben jelentősen megemelkedett, ugyanakkor hazánkban ez a növekedés nem tapasztalható. hazánkban is az információs társadalom egyre erőteljesebb térnyerésének köszönhetően az elektronikus szolgáltatások, ezen belül is az elektronikus kereskedelem fejlődése a legintenzívebb. A fejlett országokban az elektronikus kereskedelem, valamint az elektronikus szolgáltatások által termelt jövedelem arányának ugrásszerű emelkedése miatt, stratégiailag a legfontosabbak közé emelte az adott szolgáltatási iparágat.

A koncepció lényege, hogy Magyarország számára egy átfogó javaslatot adjunk, annak érdekében, hogy az elektronikus kereskedelem, a lakosság (az állampolgárok), a kis és közepes vállalkozások részéről is elfogadottabb, üzletileg vonzóbb és megoldásaiban megnyugtató biztonságot nyújtson. Az elektronikus szolgáltatások, és ezen belül az elektronikus kereskedelem nagyobb térnyerésének következménye, hogy jelentős gazdasági növekedést rejt magában, munkahelyeket teremt, ösztönzi a vállalkozói kedvet. A célcsoport ebben az esetben Magyarország teljes lakossága, valamint a kis és közepes vállalkozások.

A koncepció megvalósítása abban rejlik, hogy az állam, egy olyan elektronikus szolgáltatást épít, vagy egy olyan elektronikus szolgáltatás építését támogatja, amely a jelenlegi és jövőbeni elektronikus szolgáltatások (ezen belül az elektronikus kereskedelem) részére egy további értéknövelt szolgáltatást biztosít. Ennek az értéknövelt szolgáltatásnak a lényege, hogy a felhasználók (lakosság, kis és közepes vállalkozások) részére egy egységes, biztonságos, és egyszeri belépési pontot (SSO) biztosít, a jelenlegi több ezer változat helyett. Ezt a belépési pontot a központi nyilvántartásokkal (Személyadat és Lakcímnyilvántartás, címnyilvántartás) együttműködve biztosítja.

A szolgáltatás további lényeges eleme, hogy a logisztika, és szolgáltatások kifizetése terén ugyancsak együttműködik a szállítókkal (pl. a Magyar Posta), a bankokkal (pl. elektronikus kifizetés). A biztonsági garancia további növelésének érdekében a szolgáltató a szolgáltatási tranzakció nagyságától függően külső biztosítók által biztosítja az adott tranzakciót. Mindezt egységes (térítésmentes) csomagként kapja az ügyfél, mint vásárló. Az üzleti megoldás abban rejlik, hogy a magyarországi szolgáltatók a saját megoldásaik helyett, szolgáltatásként (csomagban) veszik igénybe ezt az értéknövelt szolgáltatást. A közreműködők (logisztikai cégek, bankok, biztosítók, vagy maga az állam) egy elszámolási rendszerben arányosan felosztják a közvetlen vagy közvetett szolgáltatási díjakat.

A rendszer kiépítése a koncepcióm alapján a Magyar Posta korszerűsítési stratégiájába illik, annál is inkább mivel az utóbbi években számtalan olyan területet veszítettek (mint a posta csekkek, feladása, az elektronikus tértivevény megvalósítása, stb.). A fejlesztési koncepció csak a kormány átfogó, gazdaságfejlesztési koncepciójával összhangban valósítható meg. A finanszírozást az állami szolgáltatások korszerűsítésének figyelembevételével, a fejlesztés volumenének megfelelően, Európai Uniós források bevonásával kell megoldani.

Versenyképes önkormányzatok

2011-01-02T17:39:00.002+01:00

Az ország gazdasági fejlődését általában a kormányok gazdaságfejlesztést célzó intézkedései határozzák meg. Minden esetben viszont, mint bármilyen más üzleti célú megfontolásnál a gyors és innovatív döntések képesek pozitívan befolyásolni ezen intézkedések időbeni kimenetét. Jelen helyzetben az önkormányzatok a saját kötelező feladatik ellátását döntő többségében a központi támogatásokból képesek finanszírozni. Az Európai Uniós támogatásokhoz szükséges önrészt már évekkel ezelőtt sem voltak képesek saját forrásból előteremteni, vagy hitelért, vagy további kormányzati támogatásért folyamodtak. Be kell látni, hogy az ország talpra állításához, a bel- és külföldi befektetőkre, vállalkozásokra, tőkére és munkahelyteremtésre van szükség.

Az önkormányzati költségvetési struktúrában a helyi bevételek (helyi adók, járulékok, önkormányzati tulajdonú cégek nyeresége) nem teszik lehetővé az amúgy is nehéz gazdasági viszonyok között működő intézmények (oktatási, egészségügyi stb.) fenntartását és fejlesztését. Ahhoz hogy a befektetők üzleti megoldásaikat az adott önkormányzati területe vigyék, oda tőkét invesztáljanak, munkahelyeket teremtsenek egy új befektetésbarát, befektetés- és vállalkozás ösztönző megoldás bevezetésére van szükség. legtöbb esetben Európa felzárkózó államaihoz képest ezek jelen vannak, ipari parkok, telephely centrumok, szakképző központok, hitelintézetek, befektetésbarát jogi-igazgatási környezet formájában. Erről a külföldi befektetők viszont mit sem tudnak.

A koncepció lényege egy olyan versenylehetőséget előidéző rendszer létrehozása, amely proaktív módon lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok versenyezzenek egymással e befektetőkért, felkínálva a helyi lehetőségeket, adottságokat, amelyekben a külföldi befektetők lehetőséget látnak, és készek Magyarországon intenzív, nagyarányú befektetésre. Ahhoz hogy egy ilyen rendszert létre lehessen hozni szükség, van a helyi, területi intézmények összefogására, a működésük ilyen célú áthangolására, az adatok és információk ilyen célú gyűjtésére, és egy befektetés-ösztönző rendszerben történő publikálására.

A külföldi befektetőt vagy meg kell keresni, vagy Ő keresi meg a befektetésre alkalmas területeket. Ez utóbbi megoldás a jelen helyzetben egy befektetés-politikai szemléletváltással, egy költséghatékony informatikai rendszer fejlesztésével, és az intézményi szolgáltatások összehangolásával rövid időn belül megvalósíthatók. Minden önkormányzat rendelkezzen egy olyan portállal, amely a mögöttes információtartalmával kielégíti a befektetők igényeit, minden önkormányzat a maga módján képes felmérni a saját adottságait és felmutatni az előnyöket (kedvező telephelyviszonyok, gyors ügyintézés, megfelelő szakember ellátottság, kedvező adózási stratégia, stb.) amelyek vonzzák majd a befektetőket.

Az önkormányzati versenyképességet ösztönző rendszer létrehozása csak egy eszköz, amely egy világos, fejlesztési és gazdasági szándék mentén képes a befektetők számára a lehetőséget megcsillantani, ugyanakkor egy rendszer mögött egyértelmű állami és önkormányzati befektetés-politikának kell állnia.

Állampolgárok, kis és középvállalkozások elektronikus szolgáltatások használatát ösztönző és bizalomerősítő koncepció

2011-01-02T17:36:00.001+01:00

Állampolgárok, kis és középvállalkozások elektronikus szolgáltatások használatát ösztönző és bizalomerősítő koncepció.

Magyarországon az elektronikus szolgáltatások tekintetében az állampolgárok (ügyfelek) és a kis és középvállalkozások oldaláról megközelítve óriási bizalomhiány tapasztalható. Az évek óta tartó általában negatív kommunikáció eredménye, hogy a fiatalabb generációtól eltekintve az emberek nagyon bizalmatlanok az elektronikus szolgáltatásokkal szemben. Egyrészt ez annak köszönhető, hogy a túlzottan szigorú adatvédelmi szabályoknak köszönhetően az állami (önkormányzati) és a nagyvállalati szolgáltatások elsősorban önmaguk védelme érdekében hoznak intézkedéseket. Az ügyfelek tapasztalatai azt mutatják, hogy az otthoni, alapvetően elavult gépparknak és többségében a letöltött ilyen-olyan szoftvernek köszönhetően ki vannak szolgáltatva minden típusú támadásnak. A kialakult helyzetben az elektronikus szolgáltatások iránti bizalom gyenge. (jelszavaik, banki azonosítók, személyes adatok, üzleti titkok kerülnek veszélybe.

Hogyan lehetne erősíteni ezt a fajta bizalmat? A Banki világban bevált módszer lett az EBKM bevezetése, és a körülötte zajló kommunikáció. Ez alapján, illetve egy további általános információszerzéssel, a szolgáltatásokat az emberek képesek megérteni és összehasonlítani, illetve döntést hozni. Ilyen és ehhez hasonló módszerekkel kell az adatvédelem, és az információbiztonság körüli bizalmatlanságot elhárítani. További lehetőség lenne egy nagyszabású számítógépcsere program (pl. zöld IT keretében), amely a háztartásokban segítené a korszerű gép-, és szoftverváltást.

A bizalomerősítő intézkedéseknek köszönhetően, az emberek szívesebben veszik igénybe a magyar elektronikus szolgáltatásokat, ezáltal gerjesztve ennek az iparágnak az elterjedését. Az állami és önkormányzati szerveknek nem kell kötelezéseket kiadni (Lásd adóbevallás, vállalkozói változás bejelentés stb.) annak érdekében, hogy ezeket használják is, lehetőséget teremtve a költséghatékony megoldások elterjesztésére.

2011-01-02T17:18:00.001+01:00

e-kereskedelemben közreműködők bizalmának erősítése

1. Kiindulási állapot
A 21. ik század legnagyobb kihívása az információs (tudás) társadalomba való átmenet, amely az élet minden területén változásokat, változtatásokat okoz. Az információs társdalom egyik legfontosabb jellemzője, hogy az emberek, cégek, szervezetek közötti viszony egyre inkább személytelenné válik. A közigazgatásban egyre gyakoribbá válik az elektronikus ügyintézés, a gazdaságban pedig szinte mindennapos gyakorlat lesz az elektronikus kereskedés, elektronikus szolgáltatás kialakítása a szereplők között.
Az Európai Unió (Lisszaboni szerződés alapján) tagállamainak együttes célja, hogy a gazdaságnövekedésben fontos szerepet betöltő elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségeket kihasználja. Ezzel együtt Magyarország nemzeti érdeke, hogy a nemzetközi tendenciákat felismerve, mielőbb képes legyen a gazdasági változások elfogadására és felhasználására.
Jelen koncepció alapját az elektronikus kereskedelemben közreműködő szereplők közötti információáramlásra épül. Magyarországon rohamosan nő az elektronikus boltok száma, ugyanakkor az emberek bizalma az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban nem változik, vagy kis mértékben csökken. Az emberek portálokon (honlapokon) kerülnek kapcsolatban az elektronikus kereskedelmet folytató cégekkel.
Minden (legalábbis az első) alkalom úgy kezdődik, hogy a személyek regisztrálnak, megadják személyes adataikat, címadataikat a fizetésre vonatkozó adatait, valamint a belépéshez szükséges autentikáció (username, password) adatait. A kereskedelmi cégek (boltok) adatvédelmi szabályzatban garantálják, hogy ezeket az adatokat célhoz kötötten használják fel. A valóság az, hogy vagy betartják, vagy nem, ezeket a szabályokat, esetleg visszaélnek az adatokkal, amely tovább mélyíti az emberek bizalmatlanságát.
Az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatban vannak a bizalmatlanságot mélyítő további problémák. A kifizetett szolgáltatás, vagy terméket a kifizetést követően egyszerűen nem küldik meg. Ha megküldik, akkor a problémát a sérülés, vagy éppen nem az a típus jelenti. Az emberek nem csak egy kereskedelmi céggel állnak kapcsolatban, hanem sokkal. Minden portálon megadják személyes adataikat, belépési azonosítóikat, és egyéb adataikat, amelyeket nem rendszeres használat esetén elfelejtenek. Ez komoly visszaélésekre adhat lehetőséget.
Az elektronikus kereskedelmet folytató cégek részéről, hasonló jellegű bizalmatlanságra okot adó problémákat kellene kezelni. A regisztráció során valótlan személyes adatokat adnak meg, valótlan szállítási és fizetési adatokkal együtt. Ez sok esetben kisebb-nagyobb károkat okoz a cégeknek, hisz vagy kifizetetlen, vagy át nem vett árukból származik. Összességében megállapítható, hogy bár az elektronikus kereskedelemben vannak lehetőségek, a gazdaságnövekedésben betöltött szerepe magas, ugyanakkor még nagyon sok bizonytalansági tényező van.

2. Javasolt koncepció
A legfontosabb teendő a bizalom megalapozása az elektronikus kereskedelem szereplői között. A koncepcióban olyan kérdésekre kívánunk megoldási javaslatot adni, mint a biztonságos, egy kapus regisztráció, a hiteles személyi adatok megadása, hiteles címadatok megadása, a szállítás, fizetési folyamatok biztonságosabbá tétele, valamint az e-kereskedelm garanciális elemei, amelyek összességében növelik a szereplők közötti bizalmat. (a koncepció áttekintése: lásd 1 sz. melléklet)
2.1 Regisztráció:
A legtöbb esetben, regisztráció alkalmával az alábbi adatokat kell megadni. Az adatok megadása, csak jobb esetben történik az adatvédelmi tájékoztató elolvasása után, illetve az adatok küldése sok esetben a nyílt interneten történik.
• Név
• felhasználónév
• jelszó
Ilyen, vagy ehhez hasonló adatokat a legalább naponta internetezők akár naponta többször is megadnak, belföldi és külföldi portálokon.

A koncepció lényege, hogy az kormányzatban kidolgozott ügyfélkapus eljárásnak megfelelően meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy Magyar állampolgárok az ügyfélkapus megoldáshoz hasonló (vagy éppen az ügyfélkapu) rendszert bízzanak meg legalább a magyar, Magyarországon bejegyzett, vagy magyar .hu domain alatt regisztrált e-kereskedelmi rendszerek esetében.

Ennek a számtalan más előnye között néhány nagyon fontosat tudunk kiemelni: - a személyes adatok védettek, egyszer kell csak regisztrálni, garantált az adatvédelem, rendszervédelem. A kereskedők számára hasonló előnyöket biztosít, hiteles személyi és címadatokat, valamint nagyfokú bizalmat a megadott adatokkal szemben.

2.2 Hiteles személyes adatok megadása
A regisztrációt követően vagy azzal egy időben a következő adatokat kell még megadni,
• Vezetéknév
• Keresztnév
• Ország
• születési hely, idő
• személyi igazolványszám stb.

Kérheti úgy az ügyfél a személyes adatait a nyilvántartásból történő lekérdezést követően, a megjelenő adatokat rögzítse, vagy attól eltérő személyes adatokat is megadhat.

Lényeges elem a megoldásnak, hogy adott esetben nem kell kitöltenie újból személyes adatait, hanem elfogadja a lekérdezés alapján megjelenő személyes adatokat.

2.3 Hiteles címadatok megadása
Az e-kereskedelmi portálok a címadatok megadása során az alábbi adatokat kéri be az ügyfelektől:
• Irányítószám, Város
• Utca, házszám
• Telefon
• E-mail
Az ügyfél a címadatok megadása során eljárhat úgy, hogy a lekérdezés során megjelenő címadatokat fogadja el, vagy szállítási címnek ettől eltérő adatokat ad meg.

2.4 Garanciális elemek megadása
A portálok általában nincsenek felkészülve további garanciák biztosítására úgy, mint a tranzakció biztosítása, a szállítók kiválasztása minősítése, a szállítás nyomon követhetősége. Mindezek a plusz adatok lehetőséget teremtenek arra, hogy az ügyfél már jó előre tájékozódjon, eldönthesse, hogy a vásárlás során milyen módszert alkalmaz.
• Szállító kiválasztása
A szállító regisztrál az e-kereskedelem támogató rendszerben annak érdekében, hogy a vásárló a szállítási paraméterek (szállítási díj, szállítási időtartam stb.) alapján eldönthesse, hogy az adott kereskedelmi céggel szerződésben álló szállítók közül melyiket fogja választani. A vásárlást követően még mindig lesz lehetősége hogy a szállítót megváltoztatassa, hisz a vásárlás mennyiségétől, a fizetés nagyságától függően esetleg más szállító kedvezményesebb ajánlatot tesz.
A szállító a szállítandó áru esetében nyomkövetést (pl. GPS, vagy elektronikus logisztikai rendszer) is alkalmazhat, amely tovább növeli annak biztonságát, hogy az ügyfél az árut biztosan megkapja.
• Biztosítás választása
A biztosító regisztrál az e-kereskedelem támogató rendszerben, és bizonyos díj fejében biztosítást ajánlhat az ügyfélnek vagy a tranzakcióra, melyet az ügyfél vagy elfogad, vagy nem. Az e-kereskedelmi cég akár be is építheti áraiba a tranzakciók biztosítását, amelyről az ügyfelet a regisztráció során már tájékoztatja. Az ügyfél mindig valamely e-kereskedelmi portálról indítja a regisztrációt, amely azt jelenti, hogy ilyenkor a támogató rendszer eldöntheti, hogy mely céghez, milyen biztosítási díjak tartoznak. A céges biztosításokat minden portál szolgáltató előzetesen megkötheti.
• Bank, pénzintézet, elektronikus fizetés
Az ügyfél a vásárlást megelőzően a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a fizetés módozatáról is. A bankok, hasonlóan a biztosítókhoz előre köthetnek szerződést az adott e-kereskedelmi céggel, hogy a tranzakció bonyolítása során az ügyfelet ilyen-olyan kedvezményben részesíti. Ezeket az ajánlatokat az ügyfél adott esetben vagy elfogadja, vagy nem. Nemleges esetén az ügyfélnek még mindig lesz lehetősége más fajta, az e-kereskedelmi cég által felajánlott fizetési módok közül választani) pl. készpénzfizetés, személyes átvétel során)
A fenti elemek, azon kívül, hogy megkönnyítik a vásárlást, szerződéskötést, bizonyos garanciális elemeket is beépítenek a folyamatba, amely nagymértékben növeli a bizalmat.
3. Üzleti megoldások
A rendszer lényeges megoldása, hogy hiteles adatokra, integrált szolgáltatásokra, és egyértelmű, kiterjedt üzleti lehetőségekre épít, és nem veszélyezteti a szabadpiaci áramlást, csak garanciákat épít a rendszerbe, amelyben mindenki jól jár.
• A központi hivatal
Biztosítja az ügyfél egykapus bejelentkezését, regisztrációját ingyenesen, és lekérdezés alapon átadja a rendszerben tárolt személyes adatait. Esetleg működteti az e-kereskedelem támogató rendszert. Ugyanakkor az e-kereskedelmi cégek részére vagy tranzakció alapon, vagy regisztrációhoz kötött díjat számol fel. Ugyancsak regisztrációs díjat vagy tranzakciós díjat számol fel a szállító, a bank, a biztosító felé.
• Biztosító
A biztosító az ügyfél felé ajánlatot tesz pl. a vásárolt termék nagyságára vonatkozó biztosításra, amely akkor jelentkezik, ha az adott termék megsérül, nem azt kapja, nem kapja meg időben stb. A biztosítási díjat A biztosító vagy az ügyfélnek vagy az e-kereskedelmi cégnek számolja fel. (jó példa erre a PayPal rendszer, amely adott termékhez köt biztosítást, és vita esetén a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, rosszabb esetben kizárják az üzletfelet a rendszerből)
• Szállító
A szállító cég célja hogy a megrendelt árut az eladótól a vevőhöz kiszállítsa. Annak érdekében, hogy az ügyfél az adott szállítócéget válassza számtalan üzleti konstrukciót szokott ajánlani. Időgarantált szállítás, szállítási útvonalhoz, útvonal hosszához kötött szállítás, az ügyfél hol és mikor akarja átvenni a szállítmányt stb. Itt a szállító szerződést köthet az e-kereskedelmi céggel amelyben kedvezményeket ajánlhat fel az ügyfélnek, hisz az e-kereskedelmi céggel kötött szerződés alapján hosszútávon sok ügyfelet képes kiszolgálni.
• e-kereskedelmi cég
A rendszer legfontosabb eleme, hisz érdeke hogy a vásárló nála vásároljon. A regisztrációs folyamatot, abban az esetben, ha szerződést kötött a támogató rendszer üzemeltetőjével el is felejtheti. Nem szükséges erre vonatkozóan adatvédelmi nyilvántartásokat vezetnie. Jobb esetben a z ügyfél személyes adatai csak a tranzakció lezártáig maradnak a birtokában. A külföldi személyek regisztrációját a támogató rendszer elvégzi, ugyanakkor jelzi az e-kereskedelmi cég felé, hogy a regisztrált személyt a központi nyilvántartás nem tartalmazza. Tehát a cégnek érdekében áll a támogató rendszerre bízni a regisztrációt és ezért meghatározott díjat fizet. Ezek a díjak lehetnek egyszeri díjak (pl. elhelyezi a támogató rendszer regisztrációját a honlapján, tranzakciós díjat fizet valamilyen százalékot az egyes vásárlások után amelyből fizethető a biztosító is).

A fenti koncepció nem jelenti azt hogy minden részletében egyértelmű és kidolgozott, ugyanakkor lehetőséget ad egy olyan e-kereskedelmi rendszer felépítésének, amelyben az eladók-vevők biztonságban érezhetik magukat, ezáltal nő a bizalom az e-kereskedelem iránt. Összességében a jelen koncepció egy nagyszerű gazdaságfejlesztést lehetővé tevő eszköz, amely a küszöbön álló információs társadalomra épít.

Ügyfélkapcsolatok ( CRM) központi támogatása, a gazdasági- és közszolgáltatások hatékonyságának javítása érdekében

2011-01-02T17:15:00.001+01:00

Ügyfélkapcsolatok ( CRM) központi támogatása, a gazdasági- és közszolgáltatások hatékonyságának javítása érdekében

Kiindulási alap. A magyar szolgáltatóipar egyik legösszetettebb, legköltségesebb és legmunkaigényesebb feladata a saját ügyfélkapcsolati rendszer felállítása, és működtetése. Az ügyfélkapcsolat kezelés az adott szolgáltató folyamataival és az ügyfeleivel kapcsolatos tevékenységét jelenti.
Mit jelent az ügyfélkapcsolati támogatás (CRM). Az ügyfél ebben az esetben lehet magánszemély és szervezet (gazdasági, közigazgatási, közszolgáltatási, civil stb.), ugyanakkor a szervezeteket általában magánszemélyek képviselik. Az ügyfélkapcsolati rendszer nem más, mint egy olyan alkalmazás, amely nyilvántartja az ügyfeleket, megoldást biztosít az ügyfelek legaprólékosabb megismerésére, kapcsolatot teremt az üzleti folyamatokkal (pl. értékesítés), lehetőséget biztosít az ügyfelekkel való rendszeres kapcsolattartásra és nem utolsó sorban eszközként szolgál az igazi marketing tevékenység megvalósítására. Összefoglalva az ügyfélkapcsolati támogatás (CRM) nem más, mint az üzleti folyamatok egyfajta támogató rendszere, amelyet napjainkban korszerű informatikai alkalmazásokkal és mögöttes adatbázisokkal. adattárházakkal oldanak meg.
Magyarországi helyzetkép. Az ügyfélkapcsolati rendszerek tekintetében Magyarországon, a nyugati államokhoz képest, a szervezetek nagyon gyengén állnak. Alapvető helyzet, hogy minden szervezet önmagának épít ügyfélkapcsolati rendszert. Közös bennük, hogy az alkalmazások tekintetében már új és korszerű eljárásokat alkalmaznak, ezek egy központi ügyféladatbázis köré épülnek, amelyben az ügyfelekkel kapcsolatos valamennyi törzs- és tranzakciós adat, információ megtalálható, és könnyen gyorsan hozzáférhető. Az ügyfelek törzsadati tekintetében a cégek megpróbálnak az autentikus és naprakész állapotokra törekedni, több-kevesebb sikerrel. A cégeknek lehetőségük van (lenne) az adatokat a központi nyilvántartótól megvásárolni, amelyet a jogszabályi környezet biztosít a részükre.
A beszerzett adatok tekintetében, mivel többségében személyes adatokról van, szó ezért az adatvédelmi jogszabályi környezetnek megfelelően kell az adatokat, felvenni és kezelni. Sok esetben a cégek az adat-felvételezést önmaguk oldják, (piacfelméréssel, ügyfélkör bővítéssel) meg több-kevesebb sikerrel. Legtöbb esetben a személyes adatok célhoz kötöttsége nem valósul meg, vagy sérül a személyiséghez kötődő jog. Ahány cég, annyiféle ügyfélkapcsolati adatbázis, amelyekben a személyes adatok naprakészségét nem tudják biztosítani, az adatbázisokban tárolt személyes adatok eltérnek egymástól. Az ügyfelek tekintetében személyes- és címadatok szerepelnek a törzsadattárban, amelyek esteében a jogszerűség vitatható.
Megoldási javaslat. Először is biztosítani kell, hogy minden egyes ügyfélkapcsolati rendszer törzsadatai, a személyre vonatkozó jogszerű állapotot tükrözzék, majd lehetőséget kell teremteni ezen adatok naprakészségének biztosítására. Először is létre kell hozni egy központi ügyfélkapcsolati törzsadatbázist a központi nyilvántartás személy- és címadataira építve. Meg kell teremteni az ügyfélkapcsolati adatbázis, és ennek az üzleti (szolgáltatási) életben való felhasználásának jogszabályi környezetét. Meg kell teremteni az ügyfélkapcsolati adatbázis szervezeti, működési, pénzügyi (üzleti) feltételeit. Szervezetileg olyan központi szerv tevékenységéhez kell, tartozzon, amely az infrastruktúra, az információ menedzsment tekintetében releváns. Működtetés szempontjából fontos, hogy a központi nyilvántartás és az ügyfélkapcsolati adatbázis egyértelműen elkülönüljön egymástól mind szervezeti mind működési szempontból. A működtetés szempontjából létre kell hozni azokat az infrastrukturális, szervezeti és működési feltételeket, amelyek lehetőséget biztosítanak egy nagyteljesítményű szolgáltatás beindítására. A fenntarthatóság szempontjából olyan üzleti tervet kell kidolgozni, amely a szolgáltatást hosszútávon képes fenntartani. Ebben az üzleti tervben szerepet kell, kapjon a központi személyadat és lakcímnyilvántartás, címnyilvántartás valamint az üzleti világ ügyfélkapcsolati rendszereinek a kiszolgálása, (ügyfélkapcsolati törzsadattár felállítása, karbantartása).
Központi CRM koncepció. A központi közigazgatási szervek közül a feladat szempontjából legrelevánsabb szervezet jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal (EKK és KEK KH) valamint a Gazdasági Minisztérium. Az új kormányzati ciklusban e két ágazat erővonalainak megtestesítőjét jelentő központi szerv lenne legalkalmasabb a feladat ellátására. Meg kell találni azt a jogszabályi környezetet (a jelenlegi módosításával) amely egyrészt lehetővé tenné, hogy a központi nyilvántartásra alapozva létrehozható legyen egy országos ügyfélkapcsolati adatbázis. Meg kell vizsgálni, hogy milyen adatkörökkel lehet kiegészíteni (életkor, gyerekek száma, párkapcsolat, életmód, statisztikai adatok stb.) amely növelné a szolgáltatás értékét. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen többletszolgáltatással lehet az építendő rendszert kiegészíteni (adatbányászat, OLAP építés, térinformatika stb.) amely többletszolgáltatást biztosít az alapszolgáltatás mellé.
Melyek a szolgáltatás kialakításának ellenérvei. Az ügyfélkapcsolati adatbázis törzsadatai megegyeznek a személyadat és lakcímnyilvántartás nyilvántartás, szolgáltatási (le nem tiltott adatszolgáltatás) adattartalmával. (esetleg jogszabály módosításra lesz szükség). Adatvédelmi szempontból esetleg aggályosnak minősíthető abban az esetben, ha az adatigénylő szerv valamilyen módon jogszabályellenes cselekedetet követ el. (meg kell teremteni az üzleti felhasználás jogszabályi környezetét.
Mely szolgáltatás típusoknál lehet a kialakítandó rendszert hasznosítani:
1. Közszolgáltatók
a. ügyfélszolgálatok támogatása
b. pénzügyi (számlázási) rendszerek támogatása
c. szerződéskötési, ápolási tevékenységek támogatása
2. Közigazgatási szervek
a. ügyfélszolgálatok támogatása
b. ügyiratkezelés támogatása
c. hatósági tevékenységek támogatása
3. Gazdasági szervek.
a. ügyfélszolgálatok támogatása
b. marketing tevékenység támogatása
c. szupport tevékenység támogatása

Kormányzati Privát Számítási Felhő

2011-01-02T17:11:00.000+01:00

Kormányzati Privát Számítási Felhő
„Governmental Private Cloud Computing”
Mi az, hogy számítási felhő? – A számítástechnika fejlődése során megfigyelhető, hogy a komplexebb feladatok ellátása végett bonyolultabb alkalmazásokat használnak, amelyeket egyre nagyobb számítási kapacitással és erőforrásokkal rendelkező számítógépeket (számítógépközpontokat) igényelnek. A számítógépközpontok teljesítménye és a beszerzése/fenntartása költségei exponenciálisan növekvő mértékű arányban vannak egymással (tehát az egyre nagyobb számítási igényekhez, exponenciális mértékben növekvő, egyre drágább megoldásokra van szükség). Ezek a számítógép kapacitások, vagy csak az ezekre az üzleti megoldásra (pl. számítási kapacitások bérbeadása) szakosodott vállalkozásoknak állnak a rendelkezésükre (pl. telekommunikációs cégek) vagy olyan szervezeteknek ahol a költségek nem, vagy csak kevésbé számítanak (kormányzat, közigazgatás). – Egy másik fontos kérdés, ezeknek a számítógép-központoknak az elérése milyen sávszélességen valósul meg. Nagyon jó példa lehet erre az egyetemi szuperszámítógép hálózat, amelyben a kutatók pl. a DNS kutatás terén szuperszámítógépes kapacitásokat (gépidőt) vesznek igénybe, internetes hálózaton (esetleg dedikált egyetemi hálózaton) keresztül, akár egy egyszerű munkaállomásról (PC). Ha megvizsgáljuk a vállalati vagy akár a közigazgatási rendszerek fejlődését, azt láthatjuk, hogy a LAN, WAN, MAN és jelenleg internetes sávszélesség „korlátlan” mértékben történő rendelkezésre állása mellett egyre inkább a centralizált megoldások felé törekszik, az pedig, hogy éppen hol van ez a központ nem mindig egyértelmű. Lássunk néhány példát. Az energiaszolgáltatók, vagy éppen a telekommunikációs szolgáltatók nemzet semlegesek, tehát Európában maradva több országban is szolgáltatnak. Az informatikai rendszereik központja általában az anyavállalat központjában (országában) található, de megfigyelhető olyan is, hogy a nyugat európai anyavállalat költségtakarékossági okokra hivatkozással (pl. olcsó és rendelkezésre álló munkaerő) valamely kelet európai országában üzemeltetik a kiszolgáló rendszereiket, vigyázva arra, hogy az anyavállalat bármikor képes legyen visszalépni. A kormányzati rendszerek esetében a nemzeti érdekek előtérbe helyezésével a számítógépközpontok mindig az adott országban találhatók. A kormányzati szervek esetében szintén megfigyelhető, az hogy a helyi rendszerek (lásd pl. közlekedés, személynyilvántartás, okmánynyilvántartások, pénzügy stb.) egyre minimálisabb erőforrásokkal és környezetben működnek, míg a központi megoldás egyre robosztusabb megoldásokat eredményeznek. Ilyen központi megoldást jelent a közigazgatás legfontosabb személyi alapnyilvántartásait működtető hivatalok. Ezek a kormányzati nagyrendszerek mindig költségvetési problémákkal küzdenek, hisz a rendelkezésre álló költségvetés mindig kevesebb, mint a kormányzati elképzelések számítási kapacitás kielégítését megalapozó keret. Összefoglalva azt tudjuk nagy biztonsággal állítani, hogy az üzleti szféra felismerte, hogy a centralizált számítástechnikai megoldások számukra költséghatékonyabb és biztonságosabb megoldást jelentenek. A kormányzati szféra pedig törekszik arra, hogy lépést tartson a centralizációs trenddel.

Regionális önkormányzati ASP

2009-11-09T16:16:00.002+01:00

Először is szögezzük le, nem vagyok semmi jónak az elrontója. 2006-ban kezdtem el foglalkozni először ASP alapú elektronikus szolgáltatások kialakításával. Mit is jelent az ASP? Alkalmazásszolgáltatást. Az ASP-ről nem más, mint egy fajta outsource tevékenység, amelyben nem azon kívánunk takarékoskodni, hogy az infrastruktúrát kiadjuk üzemeltetőnek, hanem azon, hogy az üzleti folyamatainkat szolgáltatásként megvásárolt alkalmazással támogatjuk meg. Mikor döntenünk kell arról, hogy magunk kívánunk infrastruktúrát fenntartani vagy üzemeltetni akkor immár olyan best-practice -ok amely alapján könnyű kiszámolni, hogy mi éri meg. Alkalmazások szolgáltatásként történő igénybevételének eldöntése már nem olyan egyszerű feladat. Nagyon sok mindent figyelembe kell venni. Pl. Milyen folyamatokhoz szeretnénk alkalmazást igénybe venni, milyen többletszolgáltatásért tudjuk igénybe venni, természetesen mennyiért, milyen életciklushoz kötődően tudjuk igénybe venni és milyen garanciális feltételekkel? Ezeket mind azért írom, mert nemrég írták ki az önkormányzati alkalmazások ASP alapon történő igénybevételére vonatkozó pályázatokat. 2006-ban még a közigazgatási hivatalnál dolgoztam és látván az óriási pazarlást úgy gondoltam, hogy minek 3200 önkormányzatnak saját informatikai központ, de tovább gondoltam és arra jutottam, hogy kistérségi szinten sem éri meg informatikai központokba beruházni, hisz anno még a 20 megyei GVOP-s pályázat beruházásai sem hoztak túl nagy fejlődést az önkormányzati igazgatásnak. Tehát maradt a régió vagy annál magasabb szint a központi. A kormánybiztos kérésére egy regionális ASP koncepciót dolgoztam ki, amelyet akkor még szavanként meg kellett magyarázni, még az informatikai szakmának is. Úgy hozta a sors, hogy átpályáztam a vállalkozói oldalra és mindjárt más megvilágításban is láthattam a tervemet, és hamar rá kellett jönnöm, hogy elve kudarcra van ítélve. Azok a szempontok, amiért úgy gondolom, hogy sem 172 kistérségi, sem 20 megyei, sem 7 regionális önkormányzati ASP központot szabad építeni, hanem kis Magyarországunkon csak egynek van helye az alábbiak:
• Mennyibe kerül a szolgáltató önkormányzatnak az ASP kiépítése?
o Nagyon sokba és nincs több pénz talán még annyi, sem mint a GVOP pályázatok esetén.
o Vagy semmibe? Mert az EU finanszírozza legalább egy részét. Ilyen alapon szoktunk ma vásárolni. Csak otthon jövünk rá hogy kidobott pénz, úgysem használjuk semmire.
• Mibe fog kerülni a fenntartás?
o Ha egymást fejik az önkormányzatok, akkor nagyon sokba. Több pénz nincs a rendszerbe csak kevesebb.
o Az üzemeltető szervezetnek akkor is ki kell fizetni az üzemeltetés költségeit, ha nem futja a bevételből. Akkor bizony a gesztor önkormányzatnak kell mélyen a zsebébe nyúlnia.
• Vajon az önkormányzati feladatok ellátása hatékonyabb lesz?
o Minden bizonnyal drágább hisz az állami feladatok támogatását is nekik kell megoldaniuk.
o Csökkenő önkormányzati költségvetés mellett, az amúgy is eléggé diverzifikált feladat és hatáskörrel rendelkező önkormányzatnak a kötelező feladati ellátásától vagy éppen az intézményi fenntartástól vonja majd el a költségvetést.
• Mennyibe kerül az önkormányzatoknak a szolgáltatás igénybevétele?
o A marketing (támogatási szerződések kötése) idején minden bizonnyal semmibe, vagy sokba. Attól függ, mennyi időbe kerül a szolgáltatás beindítása.
o Fizetni meg előbb utóbb biztosan kell, hisz a most kapott támogatást hamar fel lehet használni, és az üzemeltető előbb utóbb benyújtja az első számlát.
• Van-e még más piaci magatartáson kívül?
o Van bizony az igazgatás, az igazgatásszervezés, a jogi környezet. Ott ahol nem pénzkérdés 10 millió állampolgárnak 7 féle államigazgatást építeni, ott bizony rövid időn belül nem csak a közigazgatás hatékonysága sínyli meg, hanem maga a társadalmi, üzleti folyamat is. Az EU tagállamai nem hiába hirdetik az esélyegyenlőséget, az egyenlőtlenségek eltörlését. 7 közigazgatás bizony hét féleképpen fog működni és ez előbb utóbb a piacon is érezteti hatását.
o Számomra nagy talány hogy miért nem az önkormányzati feladat és hatáskörök támogatását célozták meg, és miért keverték bele az államigazgatási hatáskört. Miközben saját feladataik ellátásának (közgyűlések, határozatok, rendeletek) hatékonyságát sem tudják támogatni akkor hogyan, lennének képesek államigazgatási feladat és hatásköröket támogatni. Ez nem az állam feladata?
• Ki fogja majd ez a sok önkormányzatot támogatni?
o Eddig a kis önkormányzatnál a kis cégek még csak szállítottak egy-két gépet, meg némi dobozos szoftvert. A nagy cégek bizony nem nagyon akarnak odamenni, hogy csak, segítsenek. Lásd internet ellátottság. Kis önkormányzatnál csak állami támogatás mellett éri meg kiépíteni és fenntartani az infrastruktúrát.
o Majd a következő ciklus rendezi a sorokat?! Aki nem képes szolgáltatást igénybe venni, nem képes fenntartani a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges infrastruktúrát fenntartani majd összevonják, megszüntetik.
Úgy gondolom, hogy nagyon ügyes húzás az államtól ennek a pályázatnak a kiírása, csak majd le ne tagadják, hogy ki is intézte annak ellenére, hogy még a szakma is segélyért kiált.
Végül is a nagy igazság: A Magyarnak minden rosszat a saját bőrén kell először tapasztalni, még akkor is, ha a szomszédoknál már a kapura van, írva hogyan csináld. De a sok rosszban a jó, hogy mielőbb létrejön, annál előbb megbukik.
Nekem meg a fiókomban van az egységes közigazgatás kialakítását célzó központi ASP szolgáltatás létrehozását jelentő tanulmány.

e-jegyek vagy ne vegyek?

2009-01-08T23:23:00.003+01:00

Aki kocsival jár (sokat) igenycsak szembenütővé válik a helyi és távolsági közlekedés fejlődése, ha netán meg kell szabadulnia egy rövíd időre az autójától.
- Aki hozzászokik az elektronikus kereskedelmehez hát nehezen szokik le róla.

Hajrá akkor vegyünk vonatjegyet az interneten.
- gyorsan lehet regisztrálni,
- könnyen lehet eligazodni a menetrendekben,
- ha nem születtél informatikusnak akkor inkább kattingass mert úgysem tudod mi lesz a végeredménye,
- de sikerült vennem egy retour jegyet, de hogy helyjegyet miként és hová kaptam azt csak a csillagok képesek megmondani
- Tehát a jegykiválasztásban még van mit reszelgetni.

Fizetés
- Elektronikus fizetés OTP kártyával az ajánlat.
- Normális ember ezt nem választja, de mivel nincs más lehetőség hajrá próbáljunk ki valamit,
- gyorsan belépni a házibankba míg le nem jár az időkeret
- átutalni annyi pénzt a webkártyára amennyibe a jegy került, kilépni
- közben ott vár az OTP megnyitott fizetési felszólítása, és persze ketyeg az óra visszafelé,
- ha lekésted akkor kezdheted a procedurát előről tehát ne nagyon hibázz,
- Add meg a webkártya számot, meg a kódjait, ha fejből nem megy akkor keresd elő a rejtett feljegyzéseidet ha még megvan,
- Add meg a kért adatokat, összeget stb. és mehet a fizetés
Hát elég körülményes volt eddig.

Ne feledd kinyomtatni az e-tikett kódot különben nem lesz jegyed.
Nesze neked esőerdő, persze meg is jegyezheted a 100 karaktert.

Másnap reggel
- Helyi közlekedés a korai vonathoz (az nincs)
- Taxi az van annyi mint Tunéziában, csak itt az utas a felesleges.
- Ha kedveskedsz a nejednek akkor fel kel miattad 4:00-kor és kivisz a vonatállomásra,

Jegykiváltás
Gyors és hatékony, le voltam döbbenve
Begépeltem a száz karaktert, megnyomtam az OK gombot és kiköpött 3 jegyet
1 jegy + 2 oda vissza,
Eddig minden jó

Vonat
- Intercity persze 10 percel később indúl mint a menetrenden
- Megkérdeztem a peronon álló vasutas főnöknek tetsző embert (hát jobb lett volna a korgó gyomorra nem teszem), válasz is ilyen volt,
- Sebaj az arra járó ember észrevette, a nyűgölődésemet és közölte rögtön, ma nem lesz sztrájk, de csak 2 percel az indulás előtt tolják be a szerelvényt,
- Sebaj, -10 fok, fogyjon vagy fagyjon a magyar
- Betolják a vonatot, keresem a vagonomat, minden ki van írva rajta csak a vagon száma nincs pedig az kell a helyjegyhez, fél méteres plaznma Tv lóg minden vagon oldalán.
- végre rákérdeztem és szerencsére csak egy vagont tévedtem, tehát nem kellett egyik végéből a másikba vándoroli.

Helyjegy
- Nos aki e-tikettet vesz az készüljön fel hogy ajtó mellő, menetiránnyal szemben kap helyet, ami a pénztáraknál nem fogy,
- mostmár értem, hogy miért nem lehet sokat válogatni a jegyrendeléssel,

A vagon
- először leesett az álam, mert hát asztalok, a székek előtt II osztályon, és minden asztal közepén 220V-os konnektor, jaj de jó legalább dolgozhatok
- Gyorsan megnézem az Iphone-al hogy van-e Wlan, hát az nincs, semmi gond úgyis korán van még inkább alszom
- A vonat elindúl és hát rögtön megmutatkozik 2 probléma
--tudjátok mi az a rezonancia frekvencia? Felejtsétek el
-- ajtó melett a fűtés mit sem ér, látta is rajtam mindját a jegykezelő hogy rögtön megfagyok, nem szólt semmit csak kiment, majd visszajött és közölte hogy feljebb vete a fűtést, érzek valamit,
- Mondtam hogy semmit mert nem hallom a zajtól, kérdezem mi ez, szétsett valami vagy most fog szétesni?
- Azt mondja, hogy új a vagon, tehát nem eshet szét.Viszont nem érti hogy mi zörög ennyire,
- Gyorsan elaludtam, aki alszik az nem lát és nem hall

IT portfolió: a tudásalapú gazdaságfejlesztés kulcsa

2008-11-20T12:52:00.002+01:00

Az Informatikai Vezetők Társasága Közhasznú Egyesület és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara informatikai szakmai konferenciát rendez, 2008. december 4-én, Pécsett. A rendezvényen előadást tartanak IT cégek (Microsoft, Idom, AMM, KFKI, ITJobs) vezetői és a Kormány (MeH) szakemberei. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött! REGISZTRÁCIÓ ONLINE!
Időpont: 2008. december 04. (csütörtök)
Helyszín: Pécs Tudományegyetem, KTK
7622 Pécs, Rákóczi út 80. Aula

IVETÁR – PTE KTK informatikai szakmai konferencia
IT portfolió: a tudásalapú gazdaságfejlesztés kulcsa

Levezető elnök: Dr. Dobay Péter, PTE KTK

9:30 – Regisztráció, sajtótájékoztató
Németh Ágota, DDRKH, az IVETÁR titkára

10:00 – 10:20 Megnyitó, köszöntő
Dr. Gábriel Róbert egyetemi tanár, a PTE rektora
Ficsor József, az IVETÁR elnöke

10:20 – 10:40
Drajkó László, a Microsoft Magyarország igazgatója
A TITAN program hatása az oktatásra

10:40 – 11:00
Bódi Gábor MeH info-kommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkár
A magyar szolgáltató e-közigazgatás jövőképe

11:00 – 11:20
Deményné Kertész Krisztina, Idom 2000 Zrt. vezérigazgató
Központi szolgáltatások kialakítása és az interoperabilitás összefüggései

11: 20 – 11:40
Szűcs Zoltán, AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. vezérigazgató
A magyar IT projektek erősségei a hazai és nemzetközi piacokon

11:40 – 12:00
Miklós Eszter, Sütő Mónika, ITJobs Magyarország, HR tanácsadók
A magyar IT szakemberek közreműködése a hazai IT projektekben

12:00 – 13:00
Kapeller János, KFKI Zrt. területi igazgató
Kerekasztal-beszélgetés: kérdések, informatikai iparok, szakmák, munkaerőpiac, képzés a dél-dunántúli régióban

A program támogatói: PTE Közgazdaságtudományi Kar, KFKI Zrt.

eBay, vásárlás s nemzetközi piactéren

2008-11-01T10:27:00.003+01:00

Vásárlás a nemzetközi piactéren (www.ebay.com)

Sokan fordulnak az internethez, majd hozzám (itt inkább a közeli ismerőseimről van szó), hogy meséljem el hogyan lehet külföldről vásárolni!

Itt a külföld alatt még ha már az eBay-ről is van szó meg kell különböztetnünk az EU és nem EU-s szállító tagállamot a fizetendő Vám, illeték, áfa tekintetében.

Hol kezdjük:
Hol célszerű kezdeni:
sajnos magyar oldal még nincs, ne is keressük mert csak egy fake.

Először is be kell jelentkezni mint bárhol más portálon.
(az új felhasználó felvételét külön le fogom írni)

Utána a fizetési procedúrát kell megadni. Szerintem a világ összes fizetési módszere használható, nyilván a mögöttes költségek a mérv adóak. Az én preferált fizetési módszerem a PayPal használata. Már írtam erről egy cikket.
(az új felhasználó felvételét külön le fogom írni)

Mit érdemes venni?

Bármit. Vettem már palmtopot, mobilt, mp3-at, táskát, pénztárcát, könyvet, (reklamációm még egyszer sem volt)
Gépeljük be a keresőbe a következő kifejezéseket:
- dual sim pda phone
- 4gb mp4
- hello kitty phone (akinek lánya van :-)

Hogyan vásároljunk?
Hát itt csak tippeket tudok írni, ezer módszer van a vásárlásra.
- Érdemes megnézni az adott termék eladójának a visszajelzéseit, hogy az adott termékeket milyen áron adta el. (nyilván 90% -a hamis)
- Érezzük magunkat egy Arab országban aki már volt az tudja miről beszélek, nyilván annyit ígérj érte amennyi neked is megéri, többet ne. Ha elviszik van még legalább látod hogy mi az árfolyam.
- Érdemes megvárni az utolsó 1-2 órát és akkor megtenni a maximum-10% árat, amit adnánk érte. Hisz biztosan mindig túllicitálnak bennünket a megbízott vevők. De ha látják hogy komoly a szándék akkor hagynak nyerni. Tehát mindig van egy második dobásod erre jó a maradék 10%

Ha nem nyertél mi a teendő?
Keress még egy ugyanolyat és kezd előről a figyelést.

Folyt köv.

Veszélyes a magyar e-piactér?

2008-10-23T10:06:00.008+02:00

Következtetés: nagyon körültekintőnek kell lenni ha valaki a magyar e-kereskedelmi szolgáltatásokat kívánja igénybe venni (pl. a Vaterát), ugyanis a szabályozatlanság következtében a szolgáltató büntetlenül bármikor és bármit megengedhet magának, ellentétben a nemzetközi piactérrel (pl. e-Bay), ott ahol a legkisebb probléma esetén is a végletekig segítőkész a szolgáltató.

Mint oly sokan mások, én is folyton belebotlok a Magyar e-piactér ügyféloldalt érintő szabálytalanságok sokaságába. Míg egyik oldalon azt várnánk, hogy mint a fejlett világban a szolgáltatási sávunk szélesedésével, és a szolgáltatások elektronizálásával az ügyfelek hatékonyabb szolgáltatáshoz jussanak, másik oldalon pedig ezáltal a szolgáltató több bevételhez, addig a másik oldalon az állam bevételei növekedjen, sajnos ennek az agátja, hogy a szolgáltatások szabályozatlansága, a szolgáltatói visszaélések sokasága, az ügyfél teljeskörű ellehetetlenítése oda vezet, hogy mindenért fizethetünk, de szolgáltatást nem kapunk.

Én most egy olyan esetet írok le amely megtörtént, ezen kívül számtalan olyan eset van amely ebbe a kategóriába tartozik, és összhasonlítom a magyar piacteret nemzetközivel.

Probléma amely ezt a kis kutatást motiválta:

A vatera felhasználója lettem, próbáltam a felesleges kacatjaimtól megszabadúlni meg hát nyilván a gyerekeim néha adanak vesznek, ezt azt, tehát jó ha van.

Jól is működött minden egészen 2008 nyaráig, amikor is a szolgáltató önhatalmúlag bevezetett egy csomó új díjat, amelyt közölt is meg nem is. nyilván ezt nem tette meg ezért a fogyasztóvédelem rendre is utasította, és tájékoztatásra kötelezte.

Két olyan dologról van szó amely engem is érintett, az egyik a minimál ár (minmimál ár amikor megadsz egy olyan árat ami alatt nem kívánod eladni), a másik a termék feltöltésével kapcsolatos ár (pl. ha felteszel egy autót akkor annak van egy feltöltési ára: 450 Ft)

Nyilván minden árunak amit feltöltesz, megadhatod hogy a lejáratát követően, automatikusan indúljon újra a licit lehetőség.

Lássuk mi történ:

Nyilván ha ez nyáron van, akkor az ember szabdságra megy, gondoltam megkérdezem, hogy hogyan lehet a termékek licitjeit felfüggeszteni. Hát nem kaptam választ. A böngészgetéseim alapján kiderült hogy egyet tehetsz: zárt aukciót hozol létre, tehát addig senki sem fog licitálni amíg azt te meg nem engeded. nyilván szabadság altt a tengerparton nem igazán a vaterát figyeled. Közben persze megváltoztatta a vatera a szabályokat is és bevezetett egy sor újabb fizetési tételt.

Az automatizmusok amelyek előtte be voltak állítva azok nem nagyon vettek tudomást az új tételekről, nyilván lejártak és újraindúltak és elkezdték termelni a költségeket. Amely hát nekem is feltünt. Azonnal leszedtek az összes termékekmet, hisz azért nyomon követni egy más rendszer szerinti listát egy új rendszerben hát szinte lehetelen.

Mikor megkaptam az első fizetési felszóllítást, utánannéztem, hogy miből keletkezett, és azonnal leszedtem az adott terméket.

Tehát nem kérek az újfajta szolgáltatásból, és ezért fizetni sem vagyok hajlandó.

Nos kapom is a felszólításokat hogy fizessek 450 forintokat.

Nyilván ez olyan kis összeg hogy sokan lenyelték, de nekem az igazságérzetem ennél sokkal nagyobb, szeretném látni, hogy képes-e az állam megvédeni az ügyfeleket a fogyasztóvédelmi károsításoktól, kiáll-e a jogszolgáltatás az ilyen megkárosítások ellen, érzékeli-e az állam azt hogy ha túl sok ilyen történik akkor nagyobb lesz a kár mint a haszon, hisz egyik oldalon milliárdokat áldoz arra hogy hozzászoktassa az embereket az elektronikus kereskedéshez.

Számokban, összehasonlítva a Vatera szolgáltatásait az e-Bay szolgáltatásaival:

Lássuk a költség haszon elemzést:

És végül lássuk a problémakezelést:

Dokumentumok mappa áthelyezése!

2008-10-21T22:38:00.005+02:00

Megoldás az első problémámra (Nyilván nem én találtam meg hanem a cégem supportja)

Azt nem értem, hogy a Microsoft miért nem publikálja ezt az OLTÁRI jó megoldást.

"Here’s how to relocate the Documents folder:

Open Windows Explorer, navigate to the empty drive that you want to use to store data, and create new folders for each of the existing folders you want to move. If you’re the only user on your computer, you can put them in the root of the drive: E:\Documents, E:\Music, and so on. If you’re planning to use the drive to store data for two or more users, you should create a separate top-level folder for each user and then create subfolders for each type of data: E:\Ed\Documents, etc.
Click Start and click the bold user name at the top of the right column in the Start menu. This opens your profile folder.
Right-click the icon for the Documents folder and choose Properties.

On the Location tab, click the Move button.
In the Select a Destination dialog box, double-click Computer, double-click the icon for your data drive (E: in this example), and select the folder you want to use as the new location. Don’t double-click this folder, just click to select it.
Click Select Folder to return to the Location tab, and then click OK. You will see two dialog boxes:
Do you still want to proceed and redirect to ? Click Yes.
Would you like to move all of the files in your old location to the new location…? Click Yes. (If you click No, the original folder remains intact and you risk having documents split between the two locations.)
That’s it. You can now repeat the process for Music, Pictures, Videos, and any other data folders you want to use. When you click the Documents shortcut on the Start menu, it takes you to the new location, which appears to be in the same old location. In the Vista namespace, your profile folder always appears under the Desktop, and each link in that folder points to the location you specify. So you can leave some folders (especially those you rarely use) in the original location and just move those that are chock full of data."

Szokjuk a Vistát

2008-10-20T14:41:00.003+02:00

Új VISTA felhasználó élményei!

Elég sokáig bírtam, hogy ne térjek át Microsoft XP prof.- ról Micrsofot Vistára Business-re.

Nyilván mint kezdő felhasználó mindjárt a legjobbat szerettem volna, ezért vettem egy 64 bites OP rendszert, had legyen a gépem nagyon megbízható. Önmagában csúcs az operációs rendszer, csak hát ne akarj vele dolgozni.

A telepítések után kénytelen voltam 2 hétig a régi gépemmel tovább dolgozni, míg sikerült kicseréltetnem az operációs rendszert 32 bittesre. Nyilván most a Quad procis 4 GB RAM-os gépem semmivel sem gyorsabb mint a régi P4, 1 GB RAM-os XP-m. De sebaj mert szebb. Nyilván haladnom kell a korral.

Most persze úgy dolgozom, hogy az új Vistán átveszem a régi gépem képernyőjét hogy tudjak levelezni. Persze nem azért mert a Vista nem alkalmas rá hanem azért mert a régi gépemen annyi jó beálítás van meg címjegyzék meg pörgő mail hogy nem tudnám 1 napnál tovább nélkülözni. Gyorsan jegyezzük meg, hogy amit tehettem frissítttem, még a jó öreg Kasperskymet is (szerencsém volt mert ingyen lehetett 9-es verzióra frissíteni ami már támogatja a Vistát.

No de az Office 2007 és 2003, hát az nagy szívás.

A címjegyzéket a nem veszi át a 2007-es outlook, persze már próbáltam exportálni meg inportálni, de valami nem klappol.
Az okos fejemmel gondoltam az új gépen kért particiót csinálok, egyet az operációs rendszernek egyet a dokumentumoknak. Gondoljátok hogy találtam olyan megoldást amivel át lehetne tenni a Dokumentumok könyvtárat a másik particióra, hogy minden program ezek után ott keresse. Nyilván ez az egyszerű gondolat elkerülte a fejelsztők figyelmét.
Akart már valaki Cisco VPN-re frissíteni, hát csak akkor tegye ha ismeri a Cisco amerikai főnökét (nekem szerencsém van mert ismerem), különben megborúl a Vistája ha feltelepíti a (honnna is lehetne tudni melyik op rendszerre szánt) működő Cisco VPN-t. Már pedig csak ezzel együtt tudok dolgozni (nyilván ennyire nem utálhatja egymást a két cég)

Most tanácstalan vagyok és még mindig távoli asztal kapcsolattal dolgozom az amúgy 3 m-re található XP-s gépemen.

Miért?

áttenni nem tudom a dokumentum könyvtáramat mert megtölti a particiót, akkor meg nem működik a Vista.
Ha meg a másikra teszem akkor minden alkalommal böngészhetem ezerrel az útvonalakt, erre meg nincs időm, meg öreg vagyok én már a játszadozásra.
Mail, hát erre még ötletem sincs pedig ötletgyárosnak tartom magam. Nyilván egy 2009 jan. 01-i áttérést ki kell erőszakolnom magamból, és 1 hetet hogy átírjam a címket.

I love you!

Linuxot a közigazgatásba? Nem lehetetlen!

2008-04-17T10:53:00.006+02:00

Beszélhetünk-e egyáltalán arról, hogy Linux alapú rendszerek közigazgatásban? "Egy halvány remény az út végén"

Először lássuk mi most a helyzet?

A közigazgatás Magyarországon nem egységes! Van államigazgatás és van önkormányzati igazgatás.

Az államigazgatás terén érvényesül a piramis elv, ugyanis van központi igazgatás (durván fogalmazva) és vannak területi (regionális, megyei, kistérségi) szervei. Itt nem érdemes vizsgálódni, mert alapvetően a központi igazgatás dönt a területi szervek esetében is az alkalmazható informatikai rendszerek esetében. A központi szervek közbeszerzései akár beszélünk róla akár nem a központi lobby nyomására alakulnak, és lássuk be a Linuxnak nincs olyan erős központi szervezete mondjuk mint Németországban. Tehát ennek létrejöttéig akár el is felejthetjük. (arról a néhány próbálkozásról esetleg egy későbbi cikkben beszélhetünk de ez ebben az esetben nem mérvadó, de vannak jó példák pl. a bíróságok)

Önkormányzati oldalon más a helyzet, vannak területi (települési önkormányzatok, kerületi önkormányzatok) és vannak megyei önkormányzatok. A megyei önkormányzatok esetében előszeretettel alkalmazzák a Linux alapú rendszereket a kiszolgálói oldalon, mint webszerverek, adatbázisszerverek, védelem stb. A belső rendszerek esetében sajnos ez már nem igaz mert ott a felhasználói oldal igénye mérvadó, az pedig nem a linuxot támogatja. A területi önkormányzatok esetében már a felhasználói nyomást ellensúlyozza a TCO számítás amely durván fogalmazva annyit jelent hogy beszerzése és fenntartása olcsóbb mint más rendszerek esetében. Itt leginkább az OpenOffice, mint irodai alkalmazás alkalmassága mérvadó. Már kisebb városok esetében (tudnék példát is mondani ) is előfordul, hogy teljes mértékben a Linuxot használják a pusztán irodai felhasználás terén.

Mitől másabb a közigazgatási informatika, mint más, pl. a vállalati, vagy szervezeti informatika?

Valójában semmivel, de mégis. Az önkormányzatok esetében az államigazgatási hatáskörben ellátandó feladatok nagysága kb. 70%, míg az önkormányzati igazgatásé kb. 30%. Az előbbi aránya növekedő tendenciát mutat, hisz a költségvetése nagyon központi költségvetésfüggő. Ebből adódódóan a központi nyomás miatt használt alkalmazások nagy része nem működik Linuxos rendszer alatt.

A képzés, továbbképzés nem a Linuxos alkalmazások terjedésének kedvez, ami viszont egyértelműen a felhasználói nyomásnak történő engedelmességet erősíti. Lásd: 1 informatikus nem száll szembe egy hivatalnyi köztisztviselővel. Vagy egy jegyző még akkor sem szál szembe a saját munkatársaival ha éppen kimutathatóan olcsóbb a Linuxos technológia, ugyanis a feladatellátás stabilitása kerülne veszélybe.

Mit lehetne tenni?

Várni, hogy az idő majd megoldja, minek nekünk Németország felé haladni, fizethetünk szerzőjogi díjat Amerikának is. Tényleg miért nem ismeri fel az EU-s döntéshozó hogy az Amerikai gazdaság erőssége a szerzőjogi bevételek erősítése, és miért nem védi Ő is a saját piacát, a saját tudásalapú termékeivel, mondjuk a Linux alapú rendszerek támogatásával?

Példának Németországot hoztam fel de mehetünk Bulgária felé is, persze erről nem mi döntünk hanem a kormányzat, akinek stratégiát kellene alkotnia, és itt pedig az ország határokon belül megmaradó szerzőjogi díj lehetne. Annyi sok jó magyar fejlesztés van amit lehetne támogatni.... Tehát egyértelműen kormányzati szándékra, és a mellette álló erős megingathatatlan stratégiára lenne szükség.

Azért Linux oldalról is erősebbnek kellene lenni, gondolok itt a lobbyra. Ugyan sok szervezet próbálkozik, több kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel hogy lenyomja az óriásokat de ez pénz nélkül nem megy. Valószínű ez a leggyengébb láncszem. Itt jöhetne számításba az EU-s pénz, pl. 90%-os támogatás a 100%-ban Linux rendszert alkalmazó szervezeteknek (pl. a közigazgatásnak), cégeknek stb.

Technológiai oldal? Itt szerintem a web oldali megoldások erőteljes növekedése várható, ami a Linux kis újába van (ez a Linux erőssége), kérem, hogy ezt ismerjék fel a döntéshozók, és milliárdokat lehet spórolni a költségvetésnek, de nem most hanem évek múlva.

Felismerni...

A korszerűsítés nem leépítés, hanem fejlesztés, amelynek van megtérülési ideje.

e-CV rendszer kialakítása (Humánerőforrás-fejlesztés, képzés prioritás)

2008-04-09T16:15:00.005+02:00

Egy olyan információs rendszer kiépítése, amely a munkavállalót, mint ügyfelet középpontba állítja, segíti annak munkaerő piaci elhelyezkedését, valamint a képzettségi szintjéhez legmegfelelőbb munkahely kiválasztását. Ezáltal a munkavállaló megtalálja a hozzáillő, számára legmegfelelőbb munkahelyet.

Az információs rendszer egyik alapja hogy a munkavállaló által folyamatosan karbantartott adatait a munkaügyi igazgatás által felállított adatbankba helyezi. Az ott elhelyezett adatait folyamatosan karbantarthatja, arról az adatbank egy elektronikus CV (e-CV) kártyát állít ki, amelyet a kártya tárol, és szükség esetén frissíti az azon található adatokat, ezt követően pedig egy adatbanki kommunikáció során azt ott található adatokat is frissíti.
A rendszer egy olyan információs csomagot biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a munkaügyi igazgatás folyamatosan figyelemmel kísérje a munkaerő-piaciváltozásokat és beavatkozzon mind a képzési mind a munkaerő piacon. A rendszer egyértelműen lehetőséget nyújt a befektetők számára a munkaerő toborzásra.

Az információs rendszer további előnye hogy a képzési, továbbképzési szervek, oktatási intézmények a képzés befejezését követően az ügyfél e-CV kártyáján elhelyezik a képzettséget, igazoló adatokat. A munkaadó pedig a munkavállaló képzettségeinek megfelelően biztosíthat egy teljesítmény arányos, folyamatos képzésben részesülő munkát. (életciklus képzést)

A fenti elképzelés egy olyan megoldás, amely fejleszti és motiválja az egyént, hogy részt vegyen a képzési programokban. A rendszer lehetőséget ad a munkaügyi szerveknek hogy a területi kiegyenlítésnek megfelelően helyi szinten biztosítsák a befektetők számára nélkülözhetetlen képzett munkaerőt. Míg a képzési intézmények számára naprakész információt nyújt, hogy mely képzési formákat kell fejleszteni.

Felismerni...

A befektető számára munkaerő is kell, és manapság nem áll ki az utcára hogy megkeresse őket hanem a "palatábla" mellől dönt, hogy Magyrország, Románia, Búlgária vagy Kína!

Kockázatelemzés, kockázatkezelés

2008-04-09T15:40:00.005+02:00

Kockázatelemzés:

A kockázatelemzés a lehetséges kockázatok számbavétele, csoportosítása és értékelése a figyelemmel kísért jelenséggel, projekttel vagy üzemeltetési folyamattal kapcsolatban. Az elemzés a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozásával zárul, amely a kockázatmenedzselésen belül átvezet a kockázatkezeléshez.

Kockázatkezelés:

A kockázatmenedzselési eljárásban a kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával.

A kockázatok kezelésére hozott döntések rendszeres felülvizsgálatának a normál vezetési olyamat részévé kell válnia. Ezen túlmenően, az "azonosítás – elemzés – értékelés – kezelés" olyamatnak – a termék és a kockázatok karaktereitől függő gyakoriságú – rendszeres ismétlése ritikus fontosságú.

Felismerni...

A kis és közepes vállalkozások kockázatvállalása közelít a végtelenbe. Talán célszerű lenne a gazdaságnak erre odafigyelni és kockázati rangsorral támogatni a magyar vállalkozási kedvet. Lehet hogy ez ösztönzőleg is hatna rájuk.

ISO 27000, Szabványos információbiztonsági irányítási rendszer

2008-04-09T15:28:00.002+02:00

Az információbiztonság irányítási gyakorlatának kézikönyve:

rendszer, amely információvédelmi tevékenységhez ad útmutatót
a biztonsági követelményeket és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket az üzleti célok és a szervezeti stratégia alapján határozza meg
kiemelt szerepet kap az információbiztonság (sértetlenség, bizalmasság, rendelkezésre állás)
nem kötődik egyetlen információtechnológiához sem

A szabványcsomag felépítése:

ISO 27000 – szótár és definíciók a szabványcsomag használatához
ISO 27001 – Információbiztonsági Irányítási Rendszer követelményei
ISO 27002 – gyakorlati útmutató az információvédelem irányításához (ld. MSZ ISO/IEC 17799:2006)
ISO 27003 – bevezetési útmutató (2007. április…)
ISO 27004 – szabvány az információbiztonság számszerűsítéséről és mérési lehetőségeiről
ISO 27005 – információbiztonsággal kapcsolatos kockázatok kezelése (ld. BS 7799-3)
ISO 27006 – irányelvek az információ- és kommunikáció technológiákhoz kapcsolódó katasztrófa-elhárítási szolgáltatásokhoz

Szabványos információbiztonsági irányítási rendszer követelmények struktúrája, 11 védelmi területet határoz meg:

Biztonsági szabályzat
Az információbiztonság szervezete
Vagyontárgyak kezelése
Az emberi erőforrások biztonsága
Fizikai védelem és a környezet védelme
A kommunikáció és az üzemeltetés irányítása
Hozzáférés ellenőrzés
Beszerzés, fejlesztés, fenntartás
Információbiztonsági incidensek kezelése
A működés folytonosságának irányítása
Jogi és műszaki megfelelőség

CobiT, Informatikai rendszerek ellenőrzése és irányítása

2008-04-09T15:02:00.006+02:00

A Common Criteria és az ISO27001 mellett az ISACA (Information Systems Audit and Control Association – Nemzetközi Informatikai Auditorok Egyesülete) által kidolgozott COBIT (Control Objectives for Information and Related Technology) olyan nemzetközi szabvány, amely alapján az informatikai rendszerek fejlesztését és biztonságosabbá tételét meg lehet valósítani.

A CobiT jellemzői:

a legjobb gyakorlatot meghatározott szempontok szerint csoportosító dokumentumok gyűjteménye az informatikai irányítás, szabályozás és ellenőrzés számára

alapfeltételezés, hogy a szervezeti (üzleti) célok teljesítéséhez szükséges információk biztosítása érdekében az informatikai erőforrásokat összetartozó eljárások keretében kell kezelni

segítségével áthidalható az üzleti kockázatok, az ellenőrzési igények és a technikai jellegű kérdések közötti szakadék (a vállalati és az informatikai irányítás szorosan összefügg…)

használható a felső vezetés, a felhasználók, az informatikusok és a információs rendszer ellenőrei számára

Az információs rendszer életciklusa a CobiT szerint négy fő szakaszra osztható

tervezés és szervezet (pl. emberi erőforrások kezelése)
beszerzés és bevezetés (pl. alkalmazói szoftverek beszerzése és karbantartása)

informatikai szolgáltatás és támogatás (pl. felhasználók képzése)

felügyelet és ellenőrzés (pl. független ellenőrző vizsgálat végzése)

A CobiT célja (az üzleti követelmények alapján): az informatikai biztonság elérése és megtartása

Minimális kockázat

bizalmasság (confidentality)
sértetlenség (integrety)
rendelkezésre állás (availability)

Maximális haszon

eredményesség (effectiveness)
hatékonyság (efficiency)
szabályosság, megfelelés (compliance)
megbízhatóság (reliability)

ITIL (IT Infrastructure Library) módszertan

2008-04-09T14:51:00.004+02:00

Az ITIL, amelyet a nyolcvanas évek végén dolgozott ki a brit kormány egyik szervezete, az elektronikus szolgáltatások bevált módszereit leíró integrált iránymutatások és terminológia együttese. A bevált gyakorlatot magas szinten írja le, útmutatást tartalmaz a megteendő lépésekről, a múltban sikeresnek bizonyult eljárásokról és munkafolyamatokról. A napi szolgáltatásnyújtásra és -támogatásra vonatkozó egyedi eljárások kidolgozását viszont az egyes szervezetekre hagyja.

A leggyakrabban használt ITIL folyamatok gyakorlatban történő alkalmazása:

Ügyfelek, felhasználók:
· Szolgáltatási szint biztosítása (SLA, SLR, OLA)
· IT Szolgáltatások pénzügyi menedzsmentje (Pénzügyi terv, Költségvetés)
· Kapacitás menedzsment (kapacitás terv, ütemezések, célok, küszöbértékek)
· Rendelkezésre állás biztosítása (Tervezés)
· IT szolgáltatás folytonosság biztosítása (terv, hatás és kockázatelemzés, katasztrófa elhárítás

Ügyfélszolgálat (HelpDesk) :
· Konfigurációkezelés (eljárások, szabályok)
· Incidenskezelés (Szolgáltatás riportok, statisztikák)
· Problémakezelés (Probléma elemzés, statisztika, diagnosztika)
· Változáskezelés (Változásütemezés, emlékeztetők)
· Kiadáskezelés (Tesztelési szabványok, biztonsági könyvtár)

Napjaink kiélezett versenyében a vállalatok az ipar, a közigazgatási szervek, intézmények által elismert IT folyamat-keretrendszereket választanak, hogy közelítsék az informatikát az üzleti célokhoz, és lépésről lépésre javítsák szolgáltatásaik minőségét. Az ITIL (IT Infrastructure Library) egyre inkább de facto ipari szabványként használatos keretrendszerré válik, amely kifejezetten az IT szolgáltatások nyújtásához és támogatásához nyújt útmutatást.

Hogyan működik a PayPal?

2007-12-21T17:11:00.000+01:00

A működés leírása nem hivatalos, csak a tapasztalataimat osztom meg veletek.
A Paypal az én szememben nem más mint egy köztes fizető cég aki a világ minden országában képes pénzügyi tranzakciókat bonyolítani, kiváltképpen az elektronikus kereskedéshez köthető.

Hogy miért jó ez nekünk? Azért mert nagyon gyors, nagyon prcíz és nagyon megbízható és természetesen elektronikusan fizet.
Hogy hol használható? A világon mindenhol, magyaország "kivételével", persze itt is vannak már kezdeményezések és jó példák, de zek nyomába sem érnek.
Mire használható? Alapvetően a vásárlás ellenértékét lehet vele fizetni, persze ott ahol a Paypal embléma leledzik, akkor pénzt lehet vel ido oda utalgatni (mondhatni tarnzakciódíj mentesen), a legjobb amikor egy egyszerű e-mailra tudsz pénzt küldeni :-), persze nem csak úgy a nagyvilágba hanem csak azoknak akik e-mailjei mögött bankok vagy szolgáltatások állnak.
Hogyan használható? Először is célszerű egy elektronikus számlát nyitni valamely banknál (hazai banknál), ez azért jó mert egyrészt olcsó költségeit tekintve, másrészt kapsz egy WEB kártyát amely egy teljesen elkülönített számlát jelent. Ezt a vásárlást követően célszerű annyi pénzzel feltölteni hogy elégséges legyen a vételár kiegyenlítésére.
Mégis minek a PayPal? Hát a PayPal-nak is kell vahonnan vennie a pénzt, mi sem egyszerűbb mint a te webkártyádról veszi le, és fizeti ki az álatalad meghatározott céget.
Egy példa működésre: Veszel valamit jó olcsón az eBay-on, mondjuk egy MP4-es lejátszót, potom 3000 Ft-ért, aminek a szállítási költsége tobábbi 3000 Ft, tehát fizetned kell 6000 Ft-ot. Ha van házibankod, akkor gyorsan a vásárlást követően feltöltöd a webkártyádat 6000 Ft-al. Utána belépsz az eBay-on a fizetés menübe ahol felajánlja a PayPal fizetést. Továbblépést követően, belépsz a PayPal számládra és kifizeted a vételárat. 1 hét múlva csönget a postás és hoz neked egy 8Gb-os MP4-es lejátszót.
Hogyan regsitrálj a PayPal-on? Egyszerű, mint más registráció, csak meg kell adnod a WEB kártya számodat ahonnan ő leemel 100 Ft-t, ezáltal csekkolva vagy hogy nem kamu a számlád. Jelszó + Felhsználónév és rögtön van egy virtuális bankod :-)
Biztonságos? Nos ha van a világon elektronikus aláírással titkosított SSL csatorna, akkor ez az.
Mi van akkor ha fizettél és nem szállítanak vagy kamu az eladó és kifizetted a számlát! Akkor baj van, vakarhatod a kobakod, de nem kell megijedni mert 500 fontig biztosítva vagy, legalábbis az eBay-os vásárlásokkor. A többit nem tudom de nagyon jó a rendszerük.
Visszadják a pénzt? Tanúsítom hogy már két alkalommal utalták vissza a pénzt 10 mp alatt, csak az abaj hogy a bankok nincsenek felkészülve erre a gyorsaságra. Én a bankomnál sajnos 20 napot vártam kérelem ellenében hogy visszakapjam a pénzemet. Persze a számlámra jött csak nem tudnak vele itthon mikezdeni. :-(
Mibe kerül? Ha nem válalkozást működtetsz mögötte akkor ingyenes, utalásra és vásárlásra is.
Elérhetősége: www.paypal.com
Vásárlás: www.ebay.com

Az e-kereskedelemben papírhegyek

2007-10-15T16:17:00.000+02:00

nagyon jó az e-kereskedelmi rendszer ugyanis olyan terméket is lehet vásárolni ami a hazai boltokban nem kapható, sőt olyat is ami a hazai polcokon csak hónapok múlva jelenik meg, de már a kereskedelmi láncolat végén, kb. 2-3 -szoros áron. De aki mégis megpróbálja pl. az e-Bay -on vásárol és nem EU tagországból az kösse fel a felkötni valót mert kénytelen lesz a külföldi ország papírozását jól megreformálni. A legolcsóbb termékeket Hong-Kong-ban lehet találni, számtalan cég szakosodott arra hogy az e-bay-on keresztül tömegesen eladja pl. az elektronikai termékeket. A fizetés is egyszerű hisz a PayPal rendszere teljesen megbízható, csak egy cégnek kell kiadni a web kártyánk számát és gondoskodni a megfelelő fedezetről. (ez a magyarországi viszonyokat tekintve újra egy cikket megérdemel de majd később írok róla) Tehát a vásárlás egyszerű és gyors, a fizetés gyors, kényelmes és megbízható. A szállítás sokkal gyorsabb mint egyes magyar királyi szállító cég. (nevet szándékosan nem írtam) A megrendelés másnapján már Ferihegyen van a csomag. Itt kezdődik a 2-3 hetes torúra. Mivel magánszemély a vásárló ezért nincs fax szám megadva, mert hát ki az aki magánba faxot tart otthon. A Vámhivatal faxot küld a legközelebbi falusi postára de mivel ott nincs fax ezért az csak a megyeszékhelyre érkezik be. Kiszalajtják a falusi postást, biciklivel vagy busszal hogy hozza el és adja át neked a faxot. Amiben természetesen az van hogy bírd rá a feladót arra hogy a számlát újra állítsa ki azért hogy a magyar hatóságoknak is megfeleljen. A másik pedig a vám, áfa, és vámügyintézői díj megfizetése, de csak akkor ha már a papírok megfelelnek. Sajnos semmilyen olyan jellegű tájékoztatót nem találtam, vagy nem olvastam amelyben neked kell gondoskodnod arról hogy a feladó országában divatos számlázási mód a magyarországi viszonyoknak megfelelő legyen.
Nesze neked e-kereskedelem. (eltelt 2 hét, egy csomó pénzt elköltöttél, és még a terméket sem kapod meg)

ITIL módszertan hazai alkalmazásának kérdései

2007-10-10T10:17:00.000+02:00

Mint minden más pl. műszaki területen vannak módszertanok, szabványok, rendszerek amelyek más területekkel való kompatibilitást és a saját rendszeren belül áttekinthetőséget segítik. Magyarországon csak a nagyobb cégek alkalmaznak valamilyen módszertant, van aki többet is csak hogy képes legyen más céggel vállvetve indulni egy projektben. Sajnos még azoknál a cégeknél is ahol erős hatást gyakorol a vezetés egy pl. ITIL módszertan bevezetésére vannak hiányosságok, hisz egy IT cég a lehetőségek teljes vertikumát képező szervezetekkel kapcsolatban állnak, adnak vesznek, szolgáltatnak, építenek, üzemeltetnek stb. és ezeknek ha 5% -a ha egyáltalán hallott ezekről a rendszerekről. Hasonló a helyzet mint ha valaki a 13-as csavart és anyát szeretné eladni amely mint tudjuk egy szabvány de a piacon mindenki magának készít csavart és anyát. Hát összességében tudjuk hogy ezen a területen is meghozta a szabványosítás a gyümölcsét, ugyanakkor csak reménykedhetünk hogy valaha az IT cégek vagy az ICT-t használó gazdasági szervezetek is hozzászoknak a szabványos rendszerekhez és elkezdik pl. az ITIL-t komolyan elsajátítani és használni.

ICT eszközök életciklus menedzsmentje

2007-10-09T20:17:00.000+02:00

Hasonlóan az élelmiszer ipari termékekhez az infokommunikációs technológia eszközeinek életciklusát is kezelni kellene. Ha már csak arra gondolunk, hogy a csúcs technológia képviseletében ezek veszik igénybe leginkább a természeti erőforrásokat és végül ezen termékek azoka amelyek legrosszabb hatással vannak a jelenlegi természeti erőforrásokra, akkor talán érthető hogy miért kellene nagyobb figyelmet fordítani ezeknek a termékek követésére.

Elektronikus Közigazgatás jelene és jövője

2007-10-09T11:51:00.000+02:00

Többször elgondolkodom hogy hogyan lehetne jobbá tenni a közigazgatás működését, mivel jó magam is nap mint nap belebotlok valamilyen engem érintő ügyintézésbe. Megint egy példát akarok felhozni ami velem történt. M6-os kiható szakaszán sajnos mint a többség belefutottam a lézerbe és hát 5 ezer Ft-os csekkel kedveskedtek a rendőrök. Ismerve hogy mennyire személytelen a közigazgatás haza érve azonnal befizettem a csekket, (házi bankot használva) elektronikusan átutalva a megadott számlára. A csekket mát archiváltam is a többi szemetessel együtt a kazánházba. Ez történt a tavasszal. Nem is olyan régen kaptam egy felszólító levelet hogy ha 8 napon belül nem fizetek akkor mehetek köz munkára. Erre megfogalmaztam egy levelet amely meghivatkozza a szabály sértési tv. fizetéssel kapcsolatos passzusát (ami nem zárja ki az elektronikus fizetés lehetőségét) valamint a KET (Közigazgatási Eljárási Törvény) elektronikus ügyintézésre vonatkozó paragrafusát, és kimásoltam az bankom kivonatából azt a sort ami a befizetés tényét igazolja és kikerestem az illetékes honlapon az elektronikus levél címet majd elküldtem. 3 nap múlva már kezdtem idegeskedni hogy nem kaptam visszajelzést (lásd KET) és hát elkezdtem telefonálgatni, míg végül informatikus szakember megígérte hogy megnézi és ha kell akkor továbbítja az adott helyre (pl. kinyomtatva). 5-ik nap azért bementem ügyet intézni személyesen mert hát zavaró volt hogy nincs visszajelzés. Sajnos az ügyintéző szabadkozott, hogy sajnálja de itt még kőkorszaki eszközökkel dolgoznak és hát minden elektronikus befizető a végén személyesen nála köt ki. Kérdezem én, hogy ez normális dolog? Persze az egész rendszerben van hiba, de ettől még az ügyfél ügyfél marad. Persze mivel én hibáztam kellőképpen meg is kaptam érte a magamét. Sorolom, hogy mi kellene a jobbá tevéshez:

Szervezés, és itt igazgatás szervezésre gondolok.
Minőség biztosítási rendszer mert akkor a folyamatok biztosan stimmelnek.
Elektronikus rendszer mert akkor a folyamatok alátámaszthatóak.
És hát a törvény betartását nem csak tőlem hanem a közigazgatási szervtől is meg kellene követelni. (lásd KET visszaigazolás)
A honlapokat csak úgy engedném működtetni ha annak meg van az üzemeltetési feltétele.
Ha már hivatalos e-mail címek kint vannak akkor azokat olvasni is kellene, lásd új fenn az eljárási törvényt.
Az elektronikus fizetéssel kapcsolatban pedig inkább simizném mint büntetném az ügyfeleket. Lásd Amerika: Aki kártyával fizet kedvezményt kap hisz a cégnek, boltnak, postának nem kell a készpénzzel bajlódni.

Hol beszélünk itt még az elektronikus közigazgatásról? (folyt. köv.)

Az államigazgatási szervek honlapjainak naprakészsége

2007-10-07T20:29:00.000+02:00

Próbált-e valaki manapság információt keresni bármely állam igazgatási szerv honlapján. Szeretném megjegyezni, hogy eddig is szabadságot kellett kivenni ha ügyet intéztünk, hát ezután sem lesz ez másképp. A legnagyobb problémát az adatok elévültségében látom. Valószínűleg valaki anno (akár külső, akár belső) feltette az adatokat, de arról már nem gondoskodott hogy ez fél éven, egy éven belül használhatatlanná válik. Persze nem minden információ az de nem tudni hogy melyik az és melyik nem. Az információ szabadság tv.-t szerintem elfelejtették, van olyan ahol azt sem tudják hogy mi az. Szerintem egy jogász vállalkozás halálra keresné magát, ha sorra beperelné azokat a szerveket akiknek nincs rendben a honlapja. Addig míg egy honlap vagy portál friss információt tartalmaz addig informálásról, információ szolgáltatásról beszélhetünk, viszont ha az információ rossz akkor ez már dezinformálás, gazdaság rongálás, bűncselekmény. (szerintem)

Informatikai korszerűsítés az egészségügyben

2007-10-07T19:54:00.000+02:00

40 éves vagyok, még abban a korban járok aki ritkán jár orvoshoz. Napokkal ezelőtt kénytelen voltam elmenni egy fog röntgenre. Én már az életem során sok mindenhez hozzászoktam, de ez azért nekem is sok volt. Fél órát álltam sorban a vizitdíj befizető ablaknál. Mint 15 évvel ezelőtt, ugyanaennél az ablaknál áltam sorba de akkor a kartonomat keresték elő, és az csak 3 perc volt, de még azt sem kellett megvárnom (a várakozás az orvos előszobálya előtt volt). Most miután befizettem végre és megkaptam a beutalóm alapján hogy mely szobánál várakozzak, hát odamentem. Fél órát vártam mire végre kijött valaki (mert hát ki volt írva kopogni tilos), és elkérte a beutalót és a vizit díj befizetését igazoló szelvényt majd megkért hogy várjak. 10 perc múlva kijött és megkérdezte, hogy kértem-e időpontot. Na erre már a torkomon akadt a nyeletem, nem tudtam mit mondjak, csak annyit hogy sürgős lenne, senki nem mondta hogy időpontot kérjek (még az orvos sem), amúgy pedig tegyen most az egyszer kivételt, mert biztosan én vagyok a hibás. Valószínűleg ez volt a varázsszó mert rögtön behívott. Bent a szobába elkezdődött az adatfelvétel. Esküszöm 3* akadt ki a számítógépe (valami klipperes file szerveres megoldást futtatott). Még szerencse, hogy mindig megmaradt egy két plusz mező. (szidta rendsen de ki kellett várjam). Következett a röntgen. Az ajtó mellett balra a sarokba volt beállítva amit egy paraván választott el az asztaltól, ajtó felé pedig nyitott. Az ölembe rakta az ólomköpenyt majd mondotta hogy sajnos neki már nem jutott ezért ő 100%-ban nyeli a sugarat.
Közben persze járkáltak az ajtó előtt. Miután vége lett az egésznek, visszaülttett a székbe hogy befejezze az adminisztrációt. Megjegyzetem hogy milyen gyönyörű a lánya, erre megenyhült a szíve, és közölte hogy megpróbálja a filmet gyorsan előhívni. Majd kimentem várakozni. Fél óra majd kezemben a filmmel loholhattam vissza az orvosomhoz!

Magamhoz intézett kérdéseim:

Miért nem vesz fel az orvos administrátort aki az orvosra szánt jelenlegi időnk 80%-át kapásból megspórolná (persze mindig van egy segéd de hát ő szakképzett segéderő)?
A szakképzésnél, miért nem fordítanak nagyobb hangsúlyt az olyan nővérek, asszisztensek stb. képzésére aki ezt a 80% időpontot lekezelné?
Szinte mindent fizetünk már az interneten, akkor magát a vizit díjat miért nem rendezhetjük le itt.
Miért nem lehet időpontot kérni, miért nem lehet azt tudni hogy időpontot kell kérni, pláne ha egy EÜ komplexumról van szó?
Az egészségügyi rendszerben nem lenne jobb ha egy orvosnak hozzáférhetősége lenne az én elektronikus adatlapomhoz, és nem kellene neki újra és újra megkérdezni hogy mire vagyok allergiás stb.
Alapvetően nem ez lenne az információs társadalom alapja ha otthonról tudnám intézni az ügyeimet pl. bejelentkezés, ifizetés stb.
Miéert nem küldheti át az orvos elektronikusan a röntgen képemet? Miéert kell én ezzel az utcán szaladgálnom?
Nagyon megsajnáltam az orvost amikor azt mondta hogy Ő 100%ban nyeli a sugarakat, hát miért nem lehet követelményekhez kötni a rendelést.

Sorolhatnám még de elment a kedvem

Szervezés
Műszerek
Szakképzés
Informatika

Csak ezek a hiányosak

Önkormányzatok IKT eszközeinek fejlesztése

2007-09-22T21:08:00.000+02:00

Valamikor 2002-2003 környékén az ITP pályázatok kapcsán nagyon sok önkormányzat nyert új számítógépet, hálózatot, hálózati eszközöket, alapszoftvereket. De nem elég önkormányzat, hisz 2300 önkormányzatnak kellet volna rendszert adni, ami átlagosan a kis és közepes önkormányzatokat figyelembe véve 10 gépet jelentett volna. Ez összesen kb. 4-6 Mrd Ft-os beruházással megoldható lett volna, de nem tették. Évekre rá amikor már a teljes géppark amortizálódott rájöttek hogy szolgáltatásokat is kelle adni hisz enélkül csak dízselegnek az új gépek. Számtalan esetben a két szememmel láttam hogy szekrények tetején áltak a gépek még ki sem csomagolták őket, azt mondták hogy aminek kellene az nem fut rajta, ezért mit kezdjenek ezekkel a gépekkel. A szolgáltatások kiépítését a GVOP-s pályázatok alapozták meg amelyek megteremtették a legtöbb MJ város számára a fejlesztés és fejlődés lehetőségét. Szerintem van olyan önkormányzat is ahol kiépülhetett komplex szolgáltatás, más helyeken ezeknek csak töredékét lehett létrehozni. Persze azóta eletelt 5 év, és még mindig nincs a kis önkormányzatoknak szolgáltatás. Rá jöttek hogy ezeket a szolgáltatásokat alkalmazás szolgáltatásként kellne mérni az önkormányzatokank ASP formában. Mire egyáltalán beindúlhat a szolgáltatás eltelik 7 év és még mindig senki nem gondolt arra hogy a gépek amortizálódnak, ezért kérdezem én hogyan lehet ezeken a legmodernebb (akár vékony klienses) szolgáltatásokat futtatni. Itt lenne az ideje hogy azon gondolkodjunk hogyan lehet a szolgáltatást és az IKT fejlesztést egyszerre megoldani.

A közadatok miért nem közadatok?

2007-09-22T20:49:00.000+02:00

Egyre többször találkozom azzal a problémával hogy szolgáltatásokat kellene kiépíteni, amely valamely másik közigazgatási szolgáltatásra épül vagy azzal kellene együttműködnie. Szerintem a Microsoft előbb fog 128 bites operációs rendszert fejleszteni mint magyarországon ezt a problémát leküzdjük. Mert probléma ám a hozzáférés, sőt az is hogy tudjunk róla, hogy közpénzen milyen nyilvántartásokat, adatbázisokat tartanak fenn a közhivatalok. Van egy adatvédelmi törvényünk amely európai viszonylatban a legerősebb, már annyira erős hogy a fejlődést gátolja, ugyanakkor azt nem tudta önmagában megoldani hogy a közérdekű adatokat közérdekűségét biztosítsa, erre megalkották az információszabadság törvényt. Most mindenki megpróbálja sablonosan értelmezni, és telefonszámának közzéttételével ezt le is tudja. Semmivel sem jutottunk előrébb. Talán a legegyszerűbb lépés az kellene legyen, hogy metaadatbázis hozzunk létre a közintézményeknél nyilvántartott adatbázisokról. Ez egy szabványos leírást ad arról hogy pl. az adatbázisok mit tartalmaznak. Ennél tovább is léphetnénk ha pl. azt az adatbázist a front-office rendszren már amúgy is publikálták akkor közzé kellne tenni annak elérhetőségét a metaadatbázisban, de azt is közé lehetne itt tenni hogy milyen módon és mennyiért lehet az adatbázishoz, vagy annak adataihoz hozzájutni. Az Európai Uniós országokban 1999-ben megjent zöld könyv már nyilatkozott hogy a piacgazdaság megteremtésének egyik feltétele hogy a vállakozások egyenlő módon jussanak a köz által nyilvántartott adatokhoz. Vajon milyen piacgazdaság az ahol ezek a szabályok nem működnek?

A stratégiai tervezés haszna

2007-09-20T15:48:00.001+02:00

Napjainkban nagyon sokan (gazdasági szervezetek, közigazgatási szervek, cilvil szervezetek stb.) megfeledkeznek arról, hogy nem lehet csak rövíd távon tervezni. Hoszú távon pedig nem érdemes tervezni viszont érdemes startégiát alkotni. Mi lenne ha... Természetesen ez nem ennyire egyszerű dolog viszont bonyolúlttá sem szabad tenni. A bonyolúlt dolgokat nehéz megérteni, ha nem látjuk az egsézet összefüggéseiben akkor nem értjük meg az illető startégiai elképzeléseit sem. A startégiai tervek elkészítése során érdemes számba venni a lehetőségeinekt, az adottságainkat, erőforrásainkat, és olyan célt megfogalmazni amely a fejlődés további lehetőségét is szába veszi. Vajon hány cégnek van kidolgozott stratégiája? Vajon hányan jegyzeték be a startégiájukba, hogy mi lesz az EU csatlakozás után, hogyan fogják magát a csatlakozás tényét kihasználni. A másik hasonló kérdés hogy hány önkormányzatnak van önkormányzati fejlesztési stratégiaája. Hányan képesek a stratégiájukat karban tartani, vagy egyáltalán hányan foglakoznak a mások által elkészített stratégia karbantartásával. Vajon csak a magyar cégek és önkormányzatok számára haszontalan a stratégiai gondolkodás és tervezés?

Informatikai fejlesztések gazdasági szervezetekre gyakorolt hatásai.

2007-09-20T15:35:00.000+02:00

Az informatikai management mindennapjai azzal telnek hogy képesek-e a cégük számára új informatikai megoldásokat kitalálni, fejleszteni és kialakítani. Tudjuk-e hogy miért ez a nagy gyorsaság, minek kell részt vennünk ebben a fenenagy versenyben. Úgy gondolom erre csak egyetlen magyarázat létezik. A gazdasági szervezetek profitot kívánnak termelni, és ezt két féleképpen tehetik meg. Úszerű és eladható termékeket gyárt vagy szolgáltatásokat értékesít amelynek egy idő múlva növekednek a költségei. Eljön az idő amikor a piacot már nem tudjuk tovább növelni, ezért kénytelenek vagyunk a költégtakarékossági módszerekhez folyamodni. Ez pedig nem más mint korszerű technológiát használunk (ilyen például az IKT). Ezzel csökkennek a költségeink amely a profit szinten tartását eredményezi. Sajnos ezt nem lehet a végtelenségig csökkenteni van amikor a termelésben vagy szolgáltatásban kell az IKT eszközöket alkalmazni, mint hatékonyság növelő eszközök. Látjuk hogy az IKT eszköznek mindkét területen egyformán (mondhatjuk kiemelkedően magas) nagy haszna van.

Az elektronikus szolgáltatások hatásai

2007-09-20T15:11:00.001+02:00

A közigazgatási szolgáltatások fejlesztésével, a szolgáltatások informatikai környezetben történő megoldásával azt várjuk hogy elsősorban az információs társadalom fejlődése felgyorsuljon, másodsorban azt várjuk hogy a gazdasági fejlődés sokkal intenzívebb legyen, harmadsorban pedig azt hogy maga a közigazgatás kötséghatékonyabb, gyorsabb, bürokrácia mentesebb és korszerűbb legyen. Érdekel-e egyáltalán valakit hogy mit gondol a másik oldal, kér-e egyáltalán abból, hogy az ügyeket ne személyesen, hanem az interneten intézze. Sokáig senki sem tudta hogy a bankok internetes banki szolgáltatásai elsősorban nem az embereket szolgálja, hanem a bankok működését teszi költséghatékonyabbá. Miközben órákat töltünk azzal hogy egy-egy átutalást elvégezzünk, a számlaszámok elgépelésével együtt, ahelyett hogy ezt gyönyörű ügyfélszolgálatos hölgyek tennék meg helyettünk, nem is tudjuk azt hogy mennyire kihasználnak bennünket. Vajon a közigazgatás elektronizálásától ezt várhatjuk. Mi fogunk majd otthonról mások helyett órákat az internet előtt töltve ügyeket intézni. Vajon kiszámolta-e valaki hogy átlagosan mennyi időbe kerül, mire átkeveredünk egy elfelejtett jelszó problémán, mire megtanúljuk hogy már megint újítottak és mit kell csinálni, vagy éppen azon filózunk hogy amit, csinálunk vajon jól fog-e elsülni. Vajon meddig lehet a szolgáltatásokat elektronizálni, és hol van az elektronizált és hagyományos szolgáltatások közötti határ.

Az IKT eszközök környezetromboló hatásai

2007-09-20T14:45:00.000+02:00

Az életünk során, és itt elsősorban a mi generációnkra és az azt követő generációra gondolok, rengeteg informatikai és kommunikációs eszköz készül. Ezek az eszközök általában a csúcstechnológiát képviselik, ily módon a "tápláléklánc" csúcsán találhatók. Ebből az következik hogy mire bármilyen eszközök kifejlesztése megtörténik, vagy lejön a gyártósorról, addigra érinti szinte az összes környezetszennyezést közvetlenül vagy közvetve befolyásoló eljárást és magát a természeti erőforrások gyors csökkenését. Gondoljunk itt a mobil telefonokra, PDA-kra, lnotebookokra, pendrive-okra vagy bármilyen nyomtatóra, fénymásolóra, LCD vagy plasma tv-re. Persze a fűtés hiányában télen megfagyunk mondhatják sokan, ha fűtünk akkor szennyezzük a környezetet mondják a környezetvédők, de kell-e nekünk olyan technológiát támogatunk amely a környezetszennyezés erősödését támogatja. Sajnos ez olyan mint az infláció, előre gyorsan megy vissza pedig csak nagyon nagy energia felhasználása mellett is csak apró lépésekkel.

Infokommunikációs technológia (IKT) terjedése

2007-09-20T14:22:00.000+02:00

Az infokommunikációs technológia fejlődése, a fejlődés gyorsasága hat a társadalmi átalakulásokra, pl. az információs társadalom kialakulására, a gazdaság fejlődésére, a környezeti erőforrások kihasználására, a közigazgatás korszerűsítésre stb. Megfigyelhető hogy mennyire mások az egyének (emberek ) igényei, mint a nagyvállalatok, a multinacionális cégek kínálata. Az hogy a kereslet kínálat valahol keresztezi egymást, és ebből üzlet származik, de az már nem mindegy hogy karajuk-e az üzletet, vagy egyáltalán ezt az üzletet akarjuk. Én úgy gondolom, hogy a fogyasztói társdalom ebben a szakaszában leginkább a cégek diktálnak, minden megmagyaráznak hogy mi jó nekünk, és miután hat a jól megszervezett PR és Marketing tervük bekaszálják a profitot, és hagynak bennünket elsüllyedni a IT szennyezés mocsarában. Ér-e annyit az IKT fejlődés ütemének gyorsítása, hogy a velejáró hátrányokat figyelmen kívül hagyjuk és csak a pillanatnyi gyönyöröket élvezzük?

információs társadalom építése...

2007-09-20T11:34:00.000+02:00

A 2007-2013-as startégia egyik legfontosabb célkitűzése az információs társadalom (Information Society) létrehozása jelenti. Bár tudjuk hogy az információs társadalom politikai nyelvhasználatban kb. 25 éve jelen van, a társadalomtudományban pedig 40 éve ugyanakkor még nem vagyunk tizstában azzal hogy ez mit jelent. Az ipari forradalmat követően sikerült rájönnünk arra is hogy ez az ipari civilizáció volt. Ebben a korszekben amelyben óriási erőfeszítéseket teszünk azért hogy az új technikai technológiai fejlesztéseknek tered adjunk ugyanakkor keveset fordítunk a tudásalapú társadalom fejlesztésére amely megkövetelné a technikai, technológiai fejlesztést. Vannak ugyanakkor a fogyasztó társadalommalö sszefüggő problémáink amely az IKT fejlődést leginkább befolyásoló profit orinentált gazdaságban keresendő, ilyen pl. hogy a fejlődés nem a maga törvényszerűségében történik hanem szabályozott formában olykor széfek mélyén elrejtve. Sokan próbálkoznak az információs társadalom megfogalmazásával, amely felé haladunk de mi van, mi lesz a többivel? Melyek a kiakítás, kialakulás törvényszerűségei? Vajon mik az információs társadalom kiakaítását leginkább befolyásoló tényezők? Sokan felteszik nekem a kérdést hogy van-e értelme az információs társadalom kailakításának, vagy nincs, javúl-e az életminőségünk vagy nem.